Tag Archives: Mit hoz a bérkompenzáció idén 2012-ben?

Közalkalmazotti bérkompenzáció igénylés nyilatkozat 2012. március 15-ig lehet de érdemes minél hamarabb

Posted on by

Március 15-ig kell a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozóknak, valamint a hivatásos nevelőszülőknek nyilatkozatot tenniük a munkáltatóiknak a bérkompenzáció érdekében, de jobb mielőbb, hogy azt már a február bérükkel megkapják közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormányrendelet a fenti körben biztosítja, hogy 2012-ben a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat. Az NGM felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltató csak a nyilatkozat beadását követően tudja megküldeni a bérkompenzációs igényt az illetményszámfejtő helynek. Akinek február 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a bérkompenzáció összege. Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag – szabadság, betegség – a februári bérek számfejtését megelőzően a munkavállaló nem tud nyilatkozni, a kompenzáció ebben az esetben sem veszik el, azt 2012. március 15-ig benyújtott nyilatkozata esetén visszamenőlegesen megkapja. A jogszabályok szerint a közszféra alkalmazottai az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozók, illetve a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozó közszolgáltatások ellátását végzők. A közszférába tartoznak a különböző hivatalokban, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának dolgozói, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél alkalmazottak, s a Köztársasági Elnök Hivatalának és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Ugyancsak a közszférában dolgoznak a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél alkalmazottak, az igazságügyben dolgozók, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is.

Bérkompenzáció, amit tudni kell !

Posted on by

Változó szabályok a bérkompenzáció körül :

A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt bérkompenzáció.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére 2012-től.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referenciaidőszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére. Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referenciaidőszak kezdetétől.