Tag Archives: Mi-Mennyi-2012

Amit a bérkompenzáció során nem közöltek veled : Mennyi marad a bruttódból valójában?

Posted on by

Több tízezer közszférában dolgozónál a bérkompenzáció ellenére nem teljesült az a kormányzati ígéret, hogy senki nem jár rosszabbul az adótörvény-változásokkal. Március 15-ig kell kérniük a bérkompenzációt a közszférában dolgozóknak ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot ha jön a posta. A kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete, amely alapján a közszférában dolgozók jövedelem-kiegészítést kaphatnak. Ráadásul a tapasztalatok szerint nem is teljesült az a kormányzati ígéret, hogy – változatlan körülmények és munkateljesítmény esetén – senkinek nem csökkenhet a nettó keresete az adójóváírás eltörlése miatt.

A tavalyi évhez képest a legjelentősebb változás, hogy megszűnt a tavaly még havi 12 100 forintos adójóváírás. Noha a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelmeknél eltörölték az adóalap 1,27-szeres bruttósítását, a 216 800 forintnál kevesebbet keresőknek így is kevesebb marad a borítékjukban, mint tavaly. Mindemellett az egyéni egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelése is csökkentette a jövedelmek nettó értékét. A cégek jelentős része egyáltalán nem növelte dolgozói fizetését, annak ellenére, hogy a munkáltatóknak legfeljebb 5-6 százalékos, az idei inflációval megegyező mértékű emelést kellene magukra vállalniuk, mivel a korábbi munkáltatói tb-járulék helyébe lépő szociális hozájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A legfrissebb statisztikai adatok szerint februárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztó árak a januári 5,5 százalékos drágulás után. Azoknak a munkavállalóknak, akik havi 100 ezer forintot kerestek tavaly is és az idén is, a múlt évben 80 ezer forint körüli összeg, most pedig 72 ezer forint maradt a zsebükben. Az említett infláció mellett nagyjából 15 százalékkal ér kevesebbet a nettó bérük, mint egy évvel ezelőtt.

Változik a bérkompenzáció ?

Posted on by

Változik a bérkompenzáció az index szerint !

A kormány a bérkompenzációs rendszer átalakítására készül írják. A tervezet megszüntetné azt a 21 milliárdos bérkompenzációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvetlenül pályázhattak, a pénzt a cégek bérpótlásának támogatásához csoportosítják át. A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak. A változtatások miatt a havi bruttó 217 ezer forintnál kevesebbet keresők nettó fizetése csökkent. Aki rosszul jár, azt bérkompenzáció illeti meg, ezt azonban nem köteles megadni a munkáltató. A nemzetgazdasági minisztériumban korábban úgy számoltak: mintegy 790 ezer munkavállaló járna rosszul az adójóváírás rendszerének januári kivezetésével, ha nem kapna kompenzációt. A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak. A munkaadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban (korábbi munkáltatói járulékban) adott kedvezménnyel. Ez tehát egy munkáltatói adókedvezmény, az adójóváírásnál nem bonyolultabb szabályokkal, a feltétele, hogy az elvárt béremelést a munkáltató végre is hajtsa. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre. Az előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadók megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni. A dokumentum szerint „azok a foglalkoztatók, akiknek az objektív gazdálkodási feltételek miatt a béremelésből az 5 százalékos saját rész teljesítése is megoldhatatlan feladatot jelent, illetve annak csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni”,  3 százalékpontos támogatást kaphatnak, így nekik saját zsebből csak egy 2 százalékos, az inflációnál kisebb emelést kell kifizetniük. Ez az előterjesztők szerint „a munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését tudná elősegíteni”. A bérkompenzáció a múlt év végi ígéretekkel szemben a közszférában sem zökkenőmentes, számos területen késik, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, könyvtárosok kaptak most több ezer forinttal kevesebbet, mint amire számítottak. Az NGM korábban közölte: a közszférában minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik.

További állami pénzeket adnak a 2012-es bérkompenzáció végrehajtásához

Posted on by

Márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, akik a 2012-ben érvényes elvárt munkabéremelés 5 százalékos részét sem tudják teljesíteni. Összesen 21 milliárd forintot szánnak a programra – akinek így sem jön össze, két évig elbúcsúzhat a közbeszerzésektől és az állami támogatásoktól. Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből. Ezt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentette be a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Miért van erre szükség?

A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216 806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. Minderre azért volt szükség, mert az adójóváírás kivezetésével a nettó bérek egy bizonyos szint alatt a 16%-os egykulcsos szja bevezetésével csökkennének. (Az egykulcsos adórendszer ráadásul tartalmilag tulajdonképen továbbra is kétkulcsos a havi 202 000 feletti jövedelmek esetében meglévő 27%-os adóalap-kiegészítés miatt.) A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

Jogkövetkezmények 2012-ben

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:

  • az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
  • az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
  • amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenki számára kötelezően betartandó.

Bérkompenzáció, amit tudni kell !

Posted on by

Változó szabályok a bérkompenzáció körül :

A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt bérkompenzáció.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére 2012-től.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referenciaidőszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére. Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referenciaidőszak kezdetétől.

Bérkompenzáció 2012 – Kalkulátor

Posted on by

Ön mennyit visz haza 2012-ben?


 

                                        Bérkompenzáció Kalkulátor – 2012

 

A hitelkalkulátor használatához kattintson ide tovább —>

Bérkompenzáció : 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet

Posted on by

ÚTMUTATÓ
a 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez – A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22‐én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak. Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez. Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra. Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §‐ában foglaltak szerint 2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §‐a szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben
a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint
közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott
munkavállalókra terjed ki a bérkompenzáció feltételei 2012-ben. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non‐profit szervezeteket ‐ a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben.
A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget a bérminimum összegéhez és bérkompenzáláshoz 2012-re.
a) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§‐ával
történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c)
ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti
munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt
mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének,
valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak
rendeletben történő meghatározására. Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét
mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó 300 000 Ft‐nál
alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.
A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő
indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos
következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada
esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2‐3. §‐ában meghatározott) elvárt
béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben
béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó
előírásokat a Rendelet 4. §‐a tartalmazza.
b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a
folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben
foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt
érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. § (6) bekezdése szerinti
számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó)
költségének levonása válik lehetővé.
Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés
feltételeiben azonban három eltérés van:
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan
foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti ‐ annak 2‐3. §‐ában
meghatározott ‐ elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók
elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében
megvalósított elvárt béremelés.
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak
esetében teljes mértékben a Rendelet 2‐3. §‐ában foglaltak szerint valósítják meg
a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében
ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a
együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével –
valósítja meg a munkáltató.
‐ Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába
beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012‐ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1‐je és december 1‐je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával az elvárt béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §‐ának (1) és (2)
bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a
Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak
a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is.

2012 Januártól büntetik a bérkompenzáció elmulasztását

Posted on by

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba. A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.
A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. És, hogy mi mennyi 2012-ben? A büntetés akár 300,000 forint is lehet az elmulasztáskor.

Számoljon ön mennyit visz haza a bérkompenzáció után 2012-ben ?

Ön mennyit visz haza 2012-ben?