A foglalkoztatottak 75 százalékánál végrehajtották a bérkompenzációt február végéig, júniusra 90 százalék fölé nőhet ez az arány – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A politikus az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Századvég Alapítvány közös, „Munkahelyekkel a válság ellen” című rendezvényén Andor László val beszélgetett. A foglalkoztatásért is felelős uniós biztos a közfoglalkoztatás kapcsán hangsúlyozta: segély helyett munkát kell adni az embereknek, de fontos, hogy az érintettek ezt érezhető előrelépésnek tekintsék a jövedelemszintben.
Tag Archives: Közalkalmazotti bérkompenzáció 2012 – kalkulátor
Közalkalmazotti bértábla 2013
Közalkalmazotti bértábla 2012 – 2013 – Bérkompenzáció
Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek
A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki a törvény alapján.
Példaként egy ügyészt véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint:
Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat – 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat – 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat – 3,9-es szorzó
Közalkalmazotti bértábla
A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2012. évben
forrás: 2012. évi költségvetési törvény
| Fizetési fokozatok | Fizetési osztályok | |||||||||
| A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | |
| 1. | 69.000 | 77.000 | 78.000 | 79.000 | 89.000 | 122.000 | 127.000 | 129.500 | 142.000 | 154.500 |
| 2. | 1,0175 | 1,0175 | 1,0200 | 1,0250 | 1,0275 | 1,0350 | 1,0350 | 1,0500 | 1,0450 | 1,0600 |
| 3. | 1,0350 | 1,0350 | 1,0400 | 1,0500 | 1,0550 | 1,0725 | 1,0725 | 1,1000 | 1,1025 | 1,1350 |
| 4. | 1,0525 | 1,0525 | 1,0650 | 1,0750 | 1,0900 | 1,1100 | 1,1100 | 1,1500 | 1,1675 | 1,2100 |
| 5. | 1,0700 | 1,0700 | 1,0900 | 1,1000 | 1,1250 | 1,1475 | 1,1475 | 1,2000 | 1,2425 | 1,2850 |
| 6. | 1,0875 | 1,0875 | 1,1125 | 1,1250 | 1,1600 | 1,1850 | 1,1850 | 1,2600 | 1,3175 | 1,3600 |
| 7. | 1,1075 | 1,1075 | 1,1375 | 1,1525 | 1,1975 | 1,2225 | 1,2225 | 1,3350 | 1,3925 | 1,4200 |
| 8. | 1,1275 | 1,1400 | 1,1625 | 1,1875 | 1,2350 | 1,2650 | 1,2725 | 1,4100 | 1,4675 | 1,4825 |
| 9. | 1,1500 | 1,1725 | 1,1950 | 1,2250 | 1,2725 | 1,3075 | 1,3325 | 1,4850 | 1,5275 | 1,5450 |
| 10. | 1,1725 | 1,2075 | 1,2300 | 1,2625 | 1,3100 | 1,3675 | 1,3950 | 1,5600 | 1,5875 | 1,6075 |
| 11. | 1,1950 | 1,2425 | 1,2675 | 1,3000 | 1,3475 | 1,4275 | 1,4575 | 1,6250 | 1,6475 | 1,6700 |
| 12. | 1,2175 | 1,2775 | 1,3050 | 1,3375 | 1,3775 | 1,4875 | 1,5200 | 1,6900 | 1,7075 | 1,7325 |
| 13. | 1,2400 | 1,3125 | 1,3425 | 1,3750 | 1,4075 | 1,5475 | 1,5825 | 1,7550 | 1,7775 | 1,8025 |
| 14. | 1,2625 | 1,3500 | 1,3800 | 1,4125 | 1,4425 | 1,6075 | 1,6450 | 1,8200 | 1,8475 | 1,8725 |
A közalkalmazotti törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
(2) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(3) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a kormánytisztviselőre, valamint a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.
(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A–53/B. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is.
(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.
(7) A 25/F. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerül.
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.
Közalkalmazotti utazási kedvezmény 2012
Közalkalmazotti utazási kedvezmény 2012-2013:
Kedvezményes utazás közalkalmazotti utalvánnyal
Februárban és márciusban kapják kézhez a közszférában dolgozók az őket megillető utazási kedvezmény érvényesítéséhez szükséges utalványukat. Ezek felhasználási szabályai nem változtak az elmúlt évekhez képest. A kedvezmények további gördülékeny igénybevétele érdekében a MÁV-START Zrt. honlapján már megtalálható a letölthető dokumentumok között a 2012. évi, továbbá egy keltezés megjelölése nélküli utazási utalvány, amely a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott adatokat tartalmazza. A jogosultak ennek a nyomtatványnak a megfelelő kitöltésével és a munkáltató általi érvényesítésével vehetik igénybe a félárú menetjegyvásárlás lehetőségét. Az igénybevétel feltétele, hogy a kiállított utalvány a szükséges adatokat tartalmazza, illetve az intézmény eredeti bélyegzőlenyomatával és az erre jogosult személy eredeti, cégszerű aláírásával el legyen látva. Az utalvány továbbra is változatlanul 12 menettérti, 50 százalékos kedvezményű utazást biztosít a MÁV-START Zrt járatain. A 2011-ben kiadott utalványok 2012. március 31-ig használhatók fel. A közalkalmazotti kedvezményt csak érvényesség megjelölésével kiadott menetjegy vásárlására lehet felhasználni, érvénytartam megjelölése nélkül nem. A menetjegyek érvénytartama az útvonal távolságától függ: a 100 km-es és az alatti távolságra kiadott menettérti jegyek az érvényesség első napját követő harmadik napig, a 100 km feletti távolságra kiadott menettérti jegyek pedig 14 napig használhatók fel. Az utalványt – záradékolás céljából – a menetjegy vásárlásakor át kell adni a pénztárosnak vagy jegyvizsgálónak, ennek elmulasztása esetén a jegyvizsgálatkor pótdíjat számít fel a vasúttársaság. A közalkalmazottak kedvezményéről az utasok további információkat itt találhatnak.
Az utazási kedvezmény igénybevételének részleteit, valamint az utalvány formai követelményeit a 85/2007 (IV. 25.) számú Kormányrendelet tartalmazza. A kiállításra javasolt utalvány-formátumot jelen hírlevelünk mellékleteként csatoltan megküldjük. Az utalvány mintája az oldal alján gépi kitöltésre alkalmas word és a kézi kitöltésre javasolt pdf kiterjesztéssel is letölthető.
Kérjük, hogy az utalványokat minden esetben eredeti bélyegzőlenyomattal és cégszerű aláírással lássák el, hogy azok valódisága a jegyvizsgálat alkalmával egyértelmű legyen
A kedvezmény felhasználásánál fontos tudni, hogy
- a 100 km és az alatti távolságra kiadott menettérti jegyek az érvényesség első napját követő 3. nap 24. órájáig,
- a 100 km feletti távolságra kiadott menettérti jegyek 14 napig használhatóak utazásra.
A 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet strukturális változást hozott a közszféra egyes munkaköreiben dolgozóknak juttatott utazási kedvezmények körében.
Korábban a MÁV ZRt. által kiállított, évente megújítható, arcképes igazolvánnyal a vasúti közlekedésben 50%-os kedvezményre voltak jogosultak korlátlan számban. Azonban az ország sok települése vasúton nem érhető el, így az ott élőknek a kedvezmény igénybevételére kevesebb lehetőségük volt. Az új „Utazási utalvány” segítségével immár a helyközi közforgalmú autóbusz-közlekedés igénybevételére is lehetőség nyílik a következők szerint:
- A 12 alkalommal igénybe vehető kedvezmény menettérti útra szól. (7.§ (1)) A kedvezményre jogosító cellák azonban egy útra történő utazáshoz is felhasználhatók. Amennyiben az adott jegyváltási helyen a szolgáltató csak egy útra szóló menetjegyet tud kiállítani, a menettérti utazás igénybevételéhez javasoljuk az odaúti menetjegy megőrzését, illetve- amennyiben az elővételi jegyvásárlás megoldott- a visszaútra a menetjegy utazás után, elővételben történő megváltását.
- Az utazás során lehetőség van több, különböző járat igénybevételére, így például az autóbusszal megkezdett utazás vasúton is folytatható (csatlakozó utazások). (7.§ (5))
- A csatlakozó utazások esetében az utazást egy irányba az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig be kell fejezni. (7.§ (5))
- Az Utazási utalvány fényképet nem tartalmaz, ezért kérjük az igénybevételkor egy Üzletszabályzat szerinti személyazonosításra alkalmas igazolvány külön kérés nélküli felmutatását.
- Az Utazási utalványt a munkáltató tölti ki. (7.§ (3))
- A jogosultak körét a 7.§ (1) részletesen leírja.
- Egy munkavállaló egy évben csak egy Utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható. A munkaadónak a munkavállalót az utalvány felhasználásáról elszámoltatnia nem kell.
- Aki érvénytelen Utazási utalvánnyal vagy az érvényes utalvány bemutatása nélkül kísérli meg az utazást, annak a 48/2007. (IV.26.) GKM rendelet szerinti pótdíjat kell megfizetnie!
- Az esetleges félreértések elkerülése érdekében a kiállító intézmények az utalványokról olyan nyilvántartást vezessenek, amely kizárja több utalvány azonos személy számára, illetve jogosulatlan személy számára történő kiállítását.
- A 2007-ben kiadott utalványok 2008. március 31-ig használhatók fel kedvezményes utazásra, így elmarad a korábbi érvényesítés az azzal járó érvényesítési díjjal együtt.
- A 2007. március 4-től autóbusszal üzemeltetett korábbi MÁV viszonylatok a helyközi autóbusz-közlekedés részét képezik, így ezeken a viszonylatokon a vasúti kedvezmények nem érvényesek.
Kapcsolódó linkek:
Utazási utalvány 2012 word
Microsoft Word documentum, kB
2012. március 19.
Bérkompenzáció összege: bruttó 115,000 ft jövedelem esetén !
| A bruttó havi bér összege: | |||
| Gyermekek száma: | |||
| Gyermekeit egyedül neveli: | |||
| 2010 |
2011 |
2012 ====== |
|
| Éves adóalap: | 1 752 600 | 1 752 600 | 1 380 000 |
| Számított SZJA: | 24 829 | 23 368 | 18 400 |
| Adójóváírás: | 15 100 | 12 100 | 0 |
| Családi adókedvezmény: | 0 | 0 | 0 |
| Fizetendő SZJA: | 9 729 | 11 268 | 18 400 |
| Nyugdíjjár.(9,5% -> 10%): | 10 925 | 11 500 | 11 500 |
| Term. e.bizt. járulék (4%): | 4 600 | 4 600 | 4 600 |
| Pénzb. e.bizt. járulék (2% -> 3%): | 2 300 | 2 300 | 3 450 |
| Munkaerő-piaci járulék (1,5%): | 1 725 | 1 725 | 1 725 |
| Havi munkabér: | 85 722 | 83 607 | 75 325 |
| Családi pótlék: | 0 | 0 | 0 |
| Kifizetendő jövedelem: | 85 722 | 83 607 | 75 325 |
Bérkompenzáció 2012-2013: 10-18 ezer forintot kaptak a közalkalmazottak
Átlagosan 10 és 18 ezer forint közötti összeggel kompenzálták a dolgozókat, az egészségügyben dolgozók, a pedagógusok, a közhivatalnokok azonban még hétfőig kérhetik a bérkiegészítést. Aki ezt megteszi, annak a kompenzációt visszamenőlegesen, a januári és a februári hónapokra is elszámolják.
Bár a kormány szándéka szerint senki nem kereshet kevesebbet idén, mint tavaly, a köztisztviselőket és közalkalmazottakat tömörítő szakszervezet szerint ez nem valósult meg teljesen. Fehér József főtitkár a Kossuth Rádióban elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint több ezer embernek lett kevesebb a nettó fizetése. Hozzátette: szerinte rendkívül nehézkes és bürokratikus a rendszer, hiszen számos igazolást, nyilatkozatot kell beszerezni ahhoz, hogy valaki egyáltalán hozzájuthasson a kompenzációhoz. Banai Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint aki már leadta kompenzációs igényét, és jogosult is rá, azt már kárpótolták, vagy ez rövidesen megtörténik. Az előzetes becslések szerint átlagosan 10 és 18 ezer forint közötti összeggel kompenzálták a közszféra dolgozóit.
Bérkompenzáció: 30 napig pályázhatnak
Indul a 21 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett kiegészítő bérkompenzációs pályázat, amelyen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) várakozása szerint 450-650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez.
A 21 milliárd forint pályázati keretből azok a cégek pályázhatnak vissza nem térítendő támogatásra, amelyeknek gondot okoz az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben – mondta az államtitkár. Czomba Sándor közölte: a bérkompenzáció pályázat beadására 30 nap, az elbírálásra további 30 nap áll rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók júliusban hozzájuthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékhoz pedig szeptemberben. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára arra buzdította a munkaadókat, hogy minél többen pályázzanak a korábban meghirdetett 100 milliárd forintos, illetve a 21 milliárd forintos kiegészítő bérkompenzációs pályázatra. Egyúttal arra figyelmeztette a kormány képviselőjét, hogy jövőre is szükség lehet a kompenzációra annak érdekében, hogy a munkaadók képesek legyenek megtartani dolgozóikat a megemelt minimálbér, illetve szakmai bérminimum miatt. A bérkompenzációs rendszer bevezetését az indokolja, hogy a többkulcsos adórendszerből az egykulcsos rendszerre való átmenet nehézséget okoz a vállalkozásoknak, mivel 10-19 százalékos többletbér kifizetésére segítség nélkül nem képesek – magyarázta Czomba Sándor. Hozzátette: január 1-je óta már működik a bérkompenzáció első lépcsője, az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. Ennek várható összege 2012-ben 100 milliárd forint. Az államtitkár idézte a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) február végén összesítetett adatait, amelyek szerint a versenyszférában 2,3 millióan dolgoznak. Közülük közel 500 ezer bére meghaladja a havi 216800 forintot, ahol a bérkompenzációs lehetőségével nem kell élni, a fennmaradó 1,8 millió dolgozóból 800 ezret minimálbéren, vagy garantált bérminimumon foglalkoztatnak, ez utóbbi csoportnál kötelező volt megadni a megemelt összeget. “Ebből a levezetésből következik, hogy egymillió munkavállalónál jön, jöhet szóba akár az öt százalék feletti, akár az öt százalék alatti bérkompenzáció. És ha ehhez hozzávesszük a kötelezően végrehajtott béremeléseket, akkor összesen az 1,8 millió dolgozó 70-75 százalékánál kerül sor bérkompenzációra” – fogalmazott Czomba Sándor. Amennyiben a cégek átlagosan 2 százalékos kiegészítő bérkompenzációt pályáznak meg, akkor 650 ezren, amennyiben 3 százalékos bérkompenzációt, akkor 450 ezren juthatnak hozzá a megemelt bérhez – közölte az államtitkár. A kiegészítő bérkompenzációs pályázaton azok a cégek kaphatnak támogatást, amelyek az összes dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatás az ötszázalékos vállalati önrészből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjed ki, a keret az eredetileg tervezett munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését segítheti. A kormány 21 milliárd forintos keretösszeget hagyott jóvá a kiegészítő bérkompenzációra, azaz a keret felülről nem nyitott, de amennyiben egy nem jelentősebb összeggel ezt meg kell emelni, azt feltehetően megteszi a kormány - mondta Czomba Sándor.
Bérkompenzáció kismamáknak 2012
Jövedelempótlékot vagyis bérkompenzálást kapnak azok a kismamák, akiket hátrányosan érint az adójóváírás lehetőségének megszűnése – tájékoztatott a kormány döntéséről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.
A tárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a január 1-jén hatályba lépett adójóváírás-megszüntetést a közszférában jövedelemkiegészítéssel, a versenyszférában pedig a bruttó bérek emelésének ösztönzésével ellensúlyozza a kormány. A jóváírás megszűnése miatt azonban a bruttó 202 ezer forint alatti havi terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó terhe is nő, amit a kabinet jövedelempótlékkal kompenzál. A január 1-je előtt megállapított gyed és tgyás esetében az érintett szülők a korábbi, béremelés előtti bruttó keresetük alapján részesülnek az ellátásokban; ezért a már megállapított ellátások esetében olyan kiegészítő juttatás bevezetése szükséges, amely biztosítja, hogy az ellátás nettó összege ne csökkenjen – fejtették ki, hozzátéve, hogy hosszabb távon a megemelt keresetek alapján a következő évekre megállapított gyed- és tgyás-összegek is nőnek majd. A kormányrendelet alapján – részletezték – jövedelempótlékot az a szülő kap, aki 2011. december 31-én már és 2012. január 1-jén még terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, s ugyanez érvényes a gyermekgondozási díjra is. A jövedelempótlék összege függ attól, hogy az érintett igénybe veszi-e a családi kedvezményt, és ha igen, hány gyermek után. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tavalyi évre vonatkozóan igénybe vette-e az adójóváírást. Mindezekről az ellátásban részesülőknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveinél, ha pedig az ellátást a társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, akkor ott kell a nyilatkozatot benyújtaniuk – közölték. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek a következő napokban minden olyan kismamának, akinek az egészségbiztosító folyósítja az ellátást, postázza a szükséges nyilatkozatot, amelyet kitöltve a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb május 31-ig postán vagy személyesen vissza kell juttatni az ellátást folyósító szervhez. Aki a május 31-i határidőig kéri a jövedelempótlékot, januárig visszamenőleg kapja meg a kompenzációt. Aki azonban a határidő után nyújtja be igényét a folyósítóhoz, csak a beadást követő hónaptól lesz jogosult a juttatásra, visszamenőlegesen nem – hívta fel a figyelmet a minisztérium.
családi adókedvezmény vagy bérkompenzáció
A Nemzetgazdasági Minisztérium tisztségviselője a kerekítési szabályok tekintetében megfogalmazott szakszervezeti kritikára azt válaszolta, van aki egy kicsit rosszabbul, van egy kicsit jobban jár, de a bérkompenzáció után a tavalyi és idei nettó keresetek közötti különbség nem lehet több száz forintnál. A gyermekes házaspárok kapcsán pedig elmondta, a bérkompenzációra való jogosultságot a vonatkozó jogszabályok a családi adókedvezménnyel együtt vizsgálják, vagyis az elérendő cél az, hogy a család összjövedelme ne csökkenjen. Ha a nettó jövedelem alakulását nem családi szinten vennék figyelembe, hanem külön vizsgálnák a férj és a feleség keresetét, illetve a kompenzációba nem számolnák bele a gyerekek után járó adókedvezményt, akkor az több tízmilliárd forinttal nagyobb kiadást okozna a költségvetésnek. Ez a büdzsé mai helyzetében, a hiánycél teljesítésének szándéka mellett nem megoldható 2012-ben.
A bérkompenzációra annyi pénzt fog folyósítani az állam, amennyi annak teljesítéséhez szükséges. Amennyiben a célzottan félretett 64 milliárd forintnál kevesebből is megoldható a feladat, akkor kevesebbet fognak kifizetni – tették hozzá, azonban azt is hangsúlyozták, hogy a rendelkezésre álló összegnek nincs felső határa, ha szükséges, az „automatikusan túlteljesülhet”. A nettó bérek a családi adókedvezménnyel együtt sem lehetnek kevesebbek, a családoknak nem származhat káruk, ez a fő szempont !!!
Bérkompenzáció igénylés március 19-ig
Március 19-ig kell nyilatkozniuk a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél a foglalkoztatottaknak, hogy bérkompenzációra tartanak igényt – hívja fel hivatalos közleményben a figyelmet a Magyar Államkincstár. A március 19-ig leadott nyilatkozatok esetében a kompenzáció visszamenőleges, azt január-február hónapokra is elszámolják. A március 19. után leadott nyilatkozatok alapján visszamenőlegesen már nem lehet érvényesíteni a kompenzációt – olvasható a közleményben. A kormányrendelet a fenti körben biztosítja, hogy 2012-ben a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat. A korábbi tájékoztatás szerint azért kell a dolgozóknak nyilatkozniuk, mert a munkáltató csak a nyilatkozat beadását követően tudja megküldeni a bérkompenzációs igényt az illetményszámfejtő helynek. A jogszabályok szerint a közszféra alkalmazottai az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozók, illetve a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozó közszolgáltatások ellátását végzők. A közszférába tartoznak a különböző hivatalokban, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának dolgozói, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél alkalmazottak, s a Köztársasági Elnök Hivatalának és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Ugyancsak a közszférában dolgoznak a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél alkalmazottak, az igazságügyben dolgozók, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is,
37 milliárd forint bérkompenzációra
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tartalékaiból csoportosítanak át pénzeket a közszféra 2012-es bérkompenzációjára.
37 milliárd forintot csoportosít át a kormány a közszférában dolgozók bérkompenzációjára és a helyi önkormányzatok támogatásai alá sorolják be – írja a keddi Magyar Közlöny (pdf). A pénzt KIM a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szolgáló zsebéből veszik ki. A közalkalmazottak és köztisztviselők bérkompenzációja elég nehézkesen indult be: a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumban már február elején úgy kezelték, mintha le lenne tudva, pedig a megvalósításban anomáliákat voltak felfedezhetők. A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg – amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban – a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá – egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár.
A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.
Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.
Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.