Bérkompenzáció 2012: kevesebb cég pályázott bérkompenzációra

A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden.

Az államtitkár szerint a vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett. Az NGM hétfői közlése szerint vasárnap estig 3972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra.  Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. “Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott” – mondta.  A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.  Czomba Sándor szerint hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere. Ezt igazolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a versenyszféra érintett munkavállalóinak mintegy háromnegyede március végével már megkapta a bérkompenzációt – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy reményeik szerint a pályázatnak köszönhetően ez az arány még tovább javul az év hátralévő részében.

Sikeres a bérkompenzáció pályázat

Vasárnap estig 6,1 milliárd forintos támogatási igénnyel 3972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn. A pályázatokat hétfő éjfélig lehet beadni. A támogatásra azok a cégek pályázhatnak, amelyeknek gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint áll a pályázók rendelkezésére, a kiírást március 13-án nyitották meg. Czomba Sándor, a szaktárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a pályázat megnyitásakor elmondta, várakozásaik szerint 450–650 ezer munkavállaló juthat 2-3 százalékos bérkiegészítéshez a pályázattal. Az államtitkár akkor jelezte azt is, hogy a pályázatok elbírálására 30 nap áll majd rendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók júliusban hozzájuthatnak az igényelt kompenzáció 70 százalékához, a további 30 százalékhoz pedig szeptemberben. Az eddigi igénylések – pályázatok – mutatják, hogy a bérkompenzációs pályázat sikeres.

Bérkompenzáció 75%-on!

A foglalkoztatottak 75 százalékánál végrehajtották a bérkompenzációt február végéig, júniusra 90 százalék fölé nőhet ez az arány – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A politikus az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Századvég Alapítvány közös, „Munkahelyekkel a válság ellen” című rendezvényén Andor László val beszélgetett. A foglalkoztatásért is felelős uniós biztos a közfoglalkoztatás kapcsán hangsúlyozta: segély helyett munkát kell adni az embereknek, de fontos, hogy az érintettek ezt érezhető előrelépésnek tekintsék a jövedelemszintben.

Bérkompenzációs pályázat feltételei

A kiegészítő bérkompenzációs pályázaton azok a vállalkozások kaphatnak támogatást, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek :

  • az összes érintett dolgozójuknál teljesítik a bérkompenzációt,
  • a vállalkozás átlagos állományi létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet,
  • a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya nem lehet több 20 százaléknál,
  • és a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

Az elnyerhető támogatás a kompenzációs béremelés ötszázalékos vállalati önrészéből legfeljebb 3 százalék megtérítésére terjedhet ki. Amennyiben a cégek átlagosan 2 százalékos kiegészítő bérkompenzációt pályáznak meg, akkor 650 ezren, amennyiben 3 százalékos bérkompenzációt, akkor 450 ezren juthatnak hozzá a megemelt bérhez. A bérkompenzációs rendszer bevezetését az indokolja, hogy a többkulcsos adórendszerből az egykulcsos rendszerre való átmenet nehézséget okoz a vállalkozásoknak, mivel 10-19 százalékos többletbér kifizetésére segítség nélkül nem képesek – magyarázta Czomba Sándor. Hozzátette: január 1-je óta már működik a bérkompenzáció első lépcsője, az összes munkavállaló bérét megemelő munkáltatók az elvárt béremelés 5 százalék feletti részét kitevő összeget visszatarthatják szociális hozzájárulási adójukból. Ennek várható összege 2012-ben 100 milliárd forint.

Kell a bérkompenzáció!

Jövőre is szükség lesz állami segítségre a bérkompenzációhoz, ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége írásban jelezte is a szaktárcának. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: 2013-ban is igénybe vehető majd az adókedvezményként biztosított támogatás, ám az ideinél kisebb mértékben.
„Az idén tizenkilenc százalékkal emelkedett a minimálbér és tizenöttel a szakképzettek garantált bérminimuma. Ezt két év alatt sem tudják kitermelni a vállalkozások, így jövőre is szükség lesz állami bérkompenzációra. Főleg úgy, hogy a kötelező bérek vélhetően 2013-ban emelkednek” – mondta a lapnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ levélben is közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával. Mint ismert, erre az évre a kormány 121 milliárd forintot biztosított bérkompenzációra. Dávid Ferenc szerint jövőre bizonyára nem lesz szükség ekkora összegre, de több tízmilliárdra igen. Ez azonban csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését segítheti, az elvárt béremelést nem. Így még sok a nyitott kérdés a jövő évvel kapcsolatban.

Bérkompenzáció: nem ellenőrzik!

A jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés – nyilatkozta Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője. Január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a munkaügyi felügyelők ellenőrzéskor vizsgálják a munkáltatóknál az elvárt béremelés végrehajtását. Ha mulasztást találnak, akkor nem bírságolnak, de határozatot hoznak, és a cég elesik a költségvetési támogatásoktól (közbeszerzési pályázatokon való részvételtől már nem, április elején egy módosítással felpuhították a szankciókat. A munkáltatóknak azért kellene a nettó bér szinten tartásáért a bruttó béreket megemelniük, mert a kormány 2012 januárjától teljesen megszüntette az adójóváírást, miközben többször megígérte, az új adórendszerrel „senki nem járhat rosszabbul”. Megszületett az alacsony keresetűek nettó bérének megőrzéséről szóló jogszabály, azonban az érdekképviseletek tiltakozása után a kormány végül állami bérkompenzációról döntött, és az 5 százalékos béremelés feletti részt visszaadná azoknak a cégeknek. Most már azok a munkáltatók is kaphatnak kompenzációt, akik az 5 százalékos emelést sem tudják végrehajtani.    Az NMH szóvivő nyilatkozata alapján úgy tűnik, az elvárt béremelés vizsgálódásra a jövőben már nem kerül sor, bár a munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályos szövegében az elvárt béremelés vizsgálata az ellenőrzési pontok között most is szerepel. Ugyanakkor épp a fent idézett, márciusi módosítás törölte el április 7-től a törvényből azt a részt, amely kimondta, „a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed (…) (az elvárt béremelés végrehajtásának ) vizsgálatára is”. Vagyis lehet vizsgálni, de már nem muszáj.
Épp az állami bérkompenzációs visszajuttatás miatt meglepő, hogy év közben megszűnt a kötelező ellenőrzés, miután a szankciók már egyébként is eléggé felpuhultak. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az a cég, amelyik évek óta túlélésért küzd, és még nem látja a válság végét, az létszámgazdálkodással, elbocsátással, részmunkaidős szürkefoglalkoztatással is megoldhatja a minimálbér emelését 2012-2013 évben.

Bérkompenzáció : a cégek egy része kizárva !

Mivel a bérkompenzációs pályázaton elnyerhető támogatást csekély összegű támogatásként hirdették meg – ami az agrár szereplők esetében 7500 euró három évre -, az elmúlt években több de minimis korlát alá eső támogatást igénybe vevő gazdálkodók, vagy cégek kiszorulhatnak a pályázók köréből.

A mezőgazdasági munkaadók gyakorlatilag nem tudnak élni a kiegészítő bérkompenzációs pályázat lehetőségével, mivel azt úgynevezett csekély összegű – azaz “de minimis” – támogatásként hirdették meg számukra – közölte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az Európai Bizottság szigorú különbséget tesz a de minimis korlátok alá eső támogatások összege között a mezőgazdaság és az egyéb ágazatok között. Amíg előbbi körbe tartozók három évre mindössze 7500 eurót vehetnek igénybe, addig az utóbbi körbe tartozó cégek esetében 200 ezer euró a határ. Az agrár érdekképviseletek többször kezdeményezték a korlát emelését – a válság miatt 2011 végéig a bizottság átmenetileg engedett is a szigorból – , azonban az új KAP vitája során továbbra is elzárkózott a de minimis korlát emelésétől. Ez abból a szempontból különösen érzékenyen érinti az agrárcégeket, hogy a kormány elvárt béremeléssel kapcsolatos szabályozása miatt egy részük rászorulna a kiegészítő bérkompenzációs pályázaton elérhető támogatásokra. (a szociális adóból visszatartható kedvezményt ugyanis érvényesíthetik). A mezőgazdaságban az átlagos bruttó bér 147,5 ezer forint volt 2011-ben, ami több mint 25 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, a cégeket pedig az átlagnál jobban terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum bruttó összegének emelése, valamint az erre rakódó plusz járulékteher is. Az agrármunkaadókat a foglalkoztatás kapcsán ugyanakkora költségek terhelik, mint bármely más munkaadó. A MOSZ szerint a de minimis korlát miatt egyértelműen hátrányos megkülönböztetés éri az agrárcégeket. Ráadásul a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás már kimerítette ezt a hároméves keretet, mivel számos, a működésükhöz elengedhetetlen támogatás már eddig is ilyen címen került a cégekhez, de ebbe a körbe tartozott a tavalyi fagykár támogatás is.  A meghirdetett állami támogatás a “de minimis” korlát miatt – még ha eddig nem is kellett felhasználnia a vállalkozásnak – egy mezőgazdasági munkaadónál legfeljebb tíz munkavállaló elvárt béremelésével kapcsolatos kompenzációjára elegendő. Miközben a nem mezőgazdasági vállalkozások esetében a támogatás 220 fő foglalkoztatott kompenzálását teszi lehetővé. Így hiába lenne rá hatalmas szükség, a mezőgazdaság a támogatásból gyakorlatilag ki van zárva.

Bérkompenzáció összege: bruttó 115,000 ft jövedelem esetén !

A bruttó havi bér összege:

Gyermekek száma:

Gyermekeit egyedül neveli:

2010
2011
2012
======
Éves adóalap: 1 752 600 1 752 600 1 380 000
Számított SZJA: 24 829 23 368 18 400
Adójóváírás: 15 100 12 100 0
Családi adókedvezmény: 0 0 0
Fizetendő SZJA: 9 729 11 268 18 400
Nyugdíjjár.(9,5% -> 10%): 10 925 11 500 11 500
Term. e.bizt. járulék (4%): 4 600 4 600 4 600
Pénzb. e.bizt. járulék (2% -> 3%): 2 300 2 300 3 450
Munkaerő-piaci járulék (1,5%): 1 725 1 725 1 725
Havi munkabér: 85 722 83 607 75 325
Családi pótlék: 0 0 0
Kifizetendő jövedelem: 85 722 83 607 75 325

MOSZ: a mezőgazdaság nem tud élni a bérkompenzációval

A MOSZ közleménye aláhúzza: ez a támogatási lehetőség valóban “csekély összegű”, mivel a mezőgazdasági vállalkozások számára legfeljebb 7.500 eurót – alig több mint kétmillió forintot – biztosít. Míg más vállalkozások maximum 200 ezer euró – azaz több mint ötvenmillió forint – támogatást vehetnek igénybe hároméves időszakonként. Az agrár-érdekképviselet szerint a mezőgazdasági foglalkoztatókat egyértelműen hátrányos megkülönböztetés éri.  Ráadásul a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás már kimerítette ezt a hároméves keretet, mivel számos, a működésükhöz elengedhetetlen támogatás már eddig is ilyen címen került a cégekhez. Az ágazati bérszint jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól – az agrármunkaadókat a foglalkoztatás kapcsán ugyanakkora költségek terhelik, mint bármely más munkaadót – emlékeztet a MOSZ.  A meghirdetett állami támogatás a “de minimis” korlát miatt – még ha eddig nem is kellett felhasználnia a vállalkozásnak – egy mezőgazdasági munkaadónál legfeljebb tíz munkavállaló elvárt béremelésével kapcsolatos kompenzációjára elegendő. Miközben a nem mezőgazdasági vállalkozások esetében a támogatás 220 fő foglalkoztatott kompenzálását teszi lehetővé. Így hiába lenne rá hatalmas szükség, a mezőgazdaság a támogatásból gyakorlatilag ki van zárva. A MOSZ közleménye utal rá: a mezőgazdaságban az átlagos bruttó bér 147,5 ezer forint volt 2011-ben, ami több mint 25 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.

Jövőre is lesz bérkompenzáció

Állami segítségre 2013-ban is szükség lesz a bérkompenzációhoz, erről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumot. A tárca a Magyar Hírlapnak jelezte: jövőre is igénybe vehető az adókedvezményként biztosított támogatás, ám az ideinél kisebb mértékben. A kormány 2012-ben 121 milliárdot biztosított bérkompenzációra. „Az idén tizenkilenc százalékkal emelkedett a minimálbér és tizenöttel a szakképzettek garantált bérminimuma. Ezt két év alatt sem tudják kitermelni a vállalkozások, így jövőre is szükség lesz állami bérkompenzációra. Főleg úgy, hogy a kötelező bérek vélhetően 2013-ban emelkednek” – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A VOSZ ezt levélben is közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával.  Ismeretes, erre az évre a kormány 121 milliárd forintot biztosított bérkompenzációra. Dávid Ferenc szerint jövőre bizonyára nem lesz szükség ekkora összegre, de több tízmilliárdra igen. Ez azonban csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését segítheti, az elvárt béremelést nem. Így még sok a nyitott kérdés a jövő évvel kapcsolatban. A VOSZ főtitkára elmondta azt is, hogy a hazai munkavállalók háromnegyedénél már kiigazították a kereseteket, amelyre azért volt szükség, mert az egykulcsos adó kiteljesítéséhez kivezette a kormány januártól az adójóváírás kedvezményét. Ha nincs kompenzáció, akkor az érintett munkavállalók köre kevesebb pénzt vihet haza, mint tavaly. A kormány szerint azonban nem járhat rosszabbul senki, ezért az állami megrendelések és támogatások feltételévé tették a keresetek kiigazítását, valamint bevezették a kompenzációhoz nyújtott segítséget. Ezzel azonban nem feltétlenül él minden vállalkozás, még akkor sem, ha nem juthat központi megbízásokhoz. Lapunk több alkalommal beszámolt arról, hogy számos kereskedelmi multinacionális vállalat pénzügyi okokra hivatkozva nem tud eleget tenni az elvárt béremelésnek. Jelezték azonban, hogy ha az év második felében erre lehetőség nyílik, akkor rendezik a kereseteket. „A társas vállalkozásoknál májusban lesz a mérlegzáró közgyűlés. Ekkor döntenek az üzleti tervekről. Így több helyen akkor derül ki, hogy lesz-e mód az év második felében emelni a fizetéseken” – magyarázta Dávid Ferenc. A Magyar Hírlap az ügyben megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot. Ott elmondták, az adókedvezmény-jellegű bérkompenzációt a vállalkozás attól a hónaptól érvényesítheti, amikortól a fizetéseket az elvárt mértékben megemeli. Ez lehet a második fél évben is, így a kedvezmény igénybe vehető az évből még hátralévő hónapokra. Ha azonban a cég január elsejéig visszamenőleg emel, akkor az adókedvezményt is az év első hónapjától érvényesítheti. A bérkompenzációnak ugyanakkor van egy másik eleme is, egy 21 milliárdos pályázati keret. Ezzel azok a cégek élhetnek, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos béremelés. A szaktárca szerint a 21 milliárdos keret 450-650 ezer dolgozó fizetésének emeléséhez járulhat hozzá. Ezt viszont csak akkor lehet igénybe venni, ha az elvárt béremelést június 30-ig végrehajtja a vállalkozás, mégpedig januárig visszamenő hatállyal. A pályázatokat júniusban elbírálják. A minisztérium kérdésünkre közölte az is, hogy a bérkompenzációhoz az adókedvezmény jövőre is igénybe vehető majd, de kisebb mértékben.