Tag Archives: bérkompenzáció

Közalkalmazotti bérkompenzáció igénylés nyilatkozat 2012. március 15-ig lehet de érdemes minél hamarabb

Posted on by

Március 15-ig kell a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozóknak, valamint a hivatásos nevelőszülőknek nyilatkozatot tenniük a munkáltatóiknak a bérkompenzáció érdekében, de jobb mielőbb, hogy azt már a február bérükkel megkapják közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormányrendelet a fenti körben biztosítja, hogy 2012-ben a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat. Az NGM felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltató csak a nyilatkozat beadását követően tudja megküldeni a bérkompenzációs igényt az illetményszámfejtő helynek. Akinek február 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a bérkompenzáció összege. Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag – szabadság, betegség – a februári bérek számfejtését megelőzően a munkavállaló nem tud nyilatkozni, a kompenzáció ebben az esetben sem veszik el, azt 2012. március 15-ig benyújtott nyilatkozata esetén visszamenőlegesen megkapja. A jogszabályok szerint a közszféra alkalmazottai az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozók, illetve a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozó közszolgáltatások ellátását végzők. A közszférába tartoznak a különböző hivatalokban, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának dolgozói, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél alkalmazottak, s a Köztársasági Elnök Hivatalának és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Ugyancsak a közszférában dolgoznak a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél alkalmazottak, az igazságügyben dolgozók, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is.

Bérkompenzációs pályázat : 2012. január 31-ig kell kidolgozni.

Posted on by

Ki kell dolgozni január 31-ig a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció igénybevételére szolgáló pályázatot a kormány január 26-ra datált határozata szerint, amely a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. A pályázónak a kormány által jóváhagyott feltételek szerint vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést valamennyi munkavállalója számára 2012. január 1-jétől – visszamenőlegesen is – biztosítja, és munkavállalóinak létszámát 2012-ben legalább szinten tartja.

A pályázat keretében azok a gazdálkodó szervezetek támogathatók, amelyek a bérek nettó értékének 2012-ben történő megőrzéséhez szükséges béremelésből az 5 százalékos emelésre is csak  támogatás igénybevételével képesek. Ezért a támogatáshoz az arra leginkább rászoruló, magas élőmunka igényű tevékenységet végző és emellett alacsony bérű munkavállalókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek juthatnak hozzá. A pályázat keretében az elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékos résznek a 2012. évi bér és szociális hozzájárulási adó költségei támogathatók. A pályázat keretében támogatás általános mezőgazdasági, halászati csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. A pályázatot január 31-ig kell kidolgozni, s a szükséges jogszabály-módosítások hatályba lépését követő napon kell meghirdetni, amiért a nemzetgazdasági miniszter felelős. A nemzetgazdasági miniszternek továbbá előterjesztést kell készítenie a pályázati rendszerben elnyerhető vissza nem térítendő támogatás – 2012. évi költségvetés keretein belüli – fedezetére, és javaslatot kell tennie a szükséges törvénymódosításokra, ugyancsak január 31-ig. A munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció végrehajtásához szükséges rendeleti szintű szabályozást február 10-ig kell elkészítenie a nemzetgazdasági miniszternek.

További állami pénzeket adnak a 2012-es bérkompenzáció végrehajtásához

Posted on by

Márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, akik a 2012-ben érvényes elvárt munkabéremelés 5 százalékos részét sem tudják teljesíteni. Összesen 21 milliárd forintot szánnak a programra – akinek így sem jön össze, két évig elbúcsúzhat a közbeszerzésektől és az állami támogatásoktól. Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből. Ezt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentette be a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Miért van erre szükség?

A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216 806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. Minderre azért volt szükség, mert az adójóváírás kivezetésével a nettó bérek egy bizonyos szint alatt a 16%-os egykulcsos szja bevezetésével csökkennének. (Az egykulcsos adórendszer ráadásul tartalmilag tulajdonképen továbbra is kétkulcsos a havi 202 000 feletti jövedelmek esetében meglévő 27%-os adóalap-kiegészítés miatt.) A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

Jogkövetkezmények 2012-ben

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:

  • az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és
  • az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és
  • amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenki számára kötelezően betartandó.

Bérkompenzáció, amit tudni kell !

Posted on by

Változó szabályok a bérkompenzáció körül :

A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt bérkompenzáció.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére 2012-től.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referenciaidőszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére. Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referenciaidőszak kezdetétől.

Bérkompenzáció 2012 – Kalkulátor

Posted on by

Ön mennyit visz haza 2012-ben?


 

                                        Bérkompenzáció Kalkulátor – 2012

 

A hitelkalkulátor használatához kattintson ide tovább —>

Bérkompenzáció : 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet

Posted on by

ÚTMUTATÓ
a 2012‐ben elvárt béremelésről szóló kormányrendelet gyakorlati végrehajtásának és így a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény érvényesítésének elősegítéséhez – A Magyar Közlöny 2011. évi 157. számában 2011. december 22‐én megjelent a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet). Az abban foglaltak végrehajtásának elősegítése egyaránt érdeke a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak. Az Útmutató kiadásának célja, hogy szakmai segítséget nyújtson a Rendeletben foglaltak értelmezéséhez, és végső soron hozzájáruljon a 2012‐ben adó‐ és járulékteher növekedéssel érintett munkavállalók 2011. évi nettó nominális bérének megőrzéséhez, a bruttó bérek ezt szolgáló növelését célzó munkáltatói döntések meghozatalához, és így a munkáltatói adókedvezmény zökkenőmentes érvényesítéséhez. Az elvárt béremelésnek a munkáltató döntésén alapuló végrehajtásától függetlenül a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2012. január 1‐jétől emelkedik az erről szóló 198/2011. (XII.22.) Korm. rendelet szerint havi 93 000, illetve 108 000 Ft‐ra. Az ennek hatálya alá tartozó béreket kötelezően meg kell emelni. Az új kötelező bérminimumokra történő ráállás azonban az érintett munkavállalóknál nem minden esetben elégséges az elvárt béremelés teljesítéséhez. Törvényi háttér, a törvények és a Rendelet kapcsolata, a Rendelet hatálya Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 29. §‐ában foglaltak szerint 2012. január 1‐jétől megszűnik a munkavállalók adójóváírási lehetősége. A törvény 202. §‐a szerint szintén 2012. január 1‐jétől 1%‐ponttal emelkedik a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék. A két intézkedés együttes hatására 2012‐ben
a havi szinten 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó béreik emelkednek. A Rendelet e nettó nominális érték megőrzéshez szükséges béremelések mértékeit és a béremelés végrehajtásának módját határozza meg. A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a munkáltatókra, ahol a Kormány közvetlen munkavállalói kompenzációt biztosít. Ez a költségvetési célelőirányzatból megvalósuló közvetlen munkavállalói kompenzáció a költségvetési szerveknél és az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint
közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézményeknél foglalkoztatott
munkavállalókra terjed ki a bérkompenzáció feltételei 2012-ben. Minden más munkáltató – ideértve a gazdasági társaságokat, az egyéni vállalkozásokat és a non‐profit szervezeteket ‐ a munkavállalók bruttó bérének a Rendeletben foglaltak szerinti emelésével biztosíthatja a bérek nettó értékének megőrzését 2012‐ben.
A Rendelet az elvárt béremelés tekintetében két törvény végrehajtásához ad technikai segítséget a bérminimum összegéhez és bérkompenzáláshoz 2012-re.
a) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénynek a 2011. évi CLVI. törvény 446.§‐ával
történt módosítása kiegészítette a Munka Törvénykönyve 17. § (1) bekezdését egy új c)
ponttal, amely felhatalmazást adott a Kormány számára a bruttó 300 000 forint alatti
munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt
mértékének, a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékének,
valamint a munkabéremelés elvárt mértékével kapcsolatos részletes szabályoknak
rendeletben történő meghatározására. Az adó‐ és járulékváltozások 2012. évi konkrét
mértékeinek ismeretében az ellentételezés valójában a bruttó 300 000 Ft‐nál
alacsonyabb, a bruttó 216 806 Ft alatti bérek esetén válik indokolttá 2012‐ben.
A 2011. évi XCIX. törvény 6. §‐a a közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő
indulás, valamint a költségvetési támogatások tekintetében ahhoz fűz hátrányos
következményeket, ha a munkáltató az érintett munkavállalók legalább kétharmada
esetében nem hajtja végre a Rendelet szerinti (annak 2‐3. §‐ában meghatározott) elvárt
béremelést. Emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy a béremeléseket részben
béren kívüli juttatásokkal biztosítsa a munkáltató. Ennek beszámítására vonatkozó
előírásokat a Rendelet 4. §‐a tartalmazza.
b) A már hivatkozott, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §‐ának (1) bekezdése szerint a
folyamatos foglalkoztatás feltételeinek megfelelő munkavállalók körében a Rendeletben
foglaltak végrehajtása esetén a szociális hozzájárulási adóból levonható adókedvezményt
érvényesíthetnek a foglalkoztatók (munkáltatók). A 460. § (6) bekezdése szerinti
számítási módszerrel a béremelések 5% feletti teljes (bér és szociális hozzájárulási adó)
költségének levonása válik lehetővé.
Az adókedvezmény igénybevételének és az a) pontban jelzett szankciók alóli mentesítés
feltételeiben azonban három eltérés van:
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan
foglalkoztatott tekintetében a Rendelet szerinti ‐ annak 2‐3. §‐ában
meghatározott ‐ elvárt béremelés végrehajtásra kerül, míg a szankciók
elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében
megvalósított elvárt béremelés.
‐ Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak
esetében teljes mértékben a Rendelet 2‐3. §‐ában foglaltak szerint valósítják meg
a béremelést a foglalkoztatók (munkáltatók). A szankciók elkerülése érdekében
ugyanakkor elfogadható, hogy az elvárt béremelést a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a
együttes alkalmazásával – tehát részben a béren kívüli juttatások növelésével –
valósítja meg a munkáltató.
‐ Az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába
beletartoznak a 2011. november 1‐je és december 31‐e közötti időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012‐ben. Az elvárt béremelést tehát ebben a szélesebb körben kell teljes egészében a Rendelet szerinti módon végrehajtani az adókedvezmény igénybevételéhez. A szankciók elkerüléséhez a 2011. november 1‐je és december 1‐je közötti időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges a munkavállalók legalább kétharmada számára biztosítani a Rendelet 2‐3. és 4. §‐a együttes alkalmazásával az elvárt béremelést. A személyi hatályban meglévő eltérést a Rendelet 1. §‐ának (1) és (2)
bekezdése tartalmazza. Közös azonban a személyi hatályt illetően, hogy a
Rendelet hatálya a munkaviszonyban állókra terjed ki, amely körbe beletartoznak
a munkából tartósan távol lévők, az ún. jogi állományba lévők is.

2012 Januártól büntetik a bérkompenzáció elmulasztását

Posted on by

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba. A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.
A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. És, hogy mi mennyi 2012-ben? A büntetés akár 300,000 forint is lehet az elmulasztáskor.

Számoljon ön mennyit visz haza a bérkompenzáció után 2012-ben ?

Ön mennyit visz haza 2012-ben?

Közalkalmazotti bérkompenzáció 2012

Posted on by

Befagyasztaná 2012-ben a kormány a közszférában dolgozók illetményeit – derül ki a 2012. évi költségvetés tervezéséhez készített tájékoztatóból. Így a béremelés egyelőre csak remény marad a hivatásosoknak, illetve az egészségügyi dolgozóknak ígért illetményemelés. Változatlan mértékű köztisztviselői illetményalappal és közalkalmazotti bértáblával kell számolni a 2012. évi költségvetés tervezésekor az egyes tárcáknak. Intézményfejlesztés címén sem lehet növelni a személyi juttatásokra szánt előirányzatot – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által készített a 2012. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és érvényesítendő követelményekre vonatkozó tájékoztatóból. A bérkompenzáció 2012 – es mértéke nem változik majd, állítják a szakértők. A köztisztviselői illetményalap és a közalkalmazotti bértábla várhatóan 2012-ben is a 2008. januári szinten marad, az akkori számítási szabályok lesznek érvényesek. A bruttó bérekben az előző évhez képest legfeljebb a minimálbér emelkedése hozhat némi változást a legalacsonyabb fizetési kategóriákban.
A 2012. évi bérek a költségvetéstől fognak függeni, ennek ősszel benyújtott tervezete változatlanul hagyja a fizetéseket. A legfrissebb hírek szerint a várható recesszió miatt ezt a költségvetést is át kell írni, egy megszorító költségvetésből pedig a közszféra nem számíthat sok jóra. Bár a 2011-ben kifizetett nettó bérekre kedvező hatással volt az adókulcsok változása, összességében már ebben az évben is negatív volt az egyenleg, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a korábban rendszeres jutalmak fokozatosan eltűntek és a 13. havi fizetés kompenzációjáról szó sem esett. (A korábbi 13. havi fizetés részleges pótlására 2010-ben évi egyszeri keresetkiegészítést kaptak a közszolgák, egységesen bruttó 98.000 forint összegben – erre az idén nem volt lehetőség.)

Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek jelenleg

A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki.
Példaként egy tanácsost véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint (a teljes táblázat a köztisztviselői törvény II. mellékletében található):

Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat – 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat – 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat – 3,9-es szorzó

bérkompenzáció 2012 feltételek

Posted on by

Bérkompenzáció táblázat 2012 !

2011. évi munkabér (Ft/hó) 2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)
59 601–62 500 15 500
62 501–66 500 15 300
66 501–70 400 15 100
70 401–74 400 14 900
74 401–80 300 14 700
80 301–86 200 14 400
86 201–92 100 14 100
92 101–98 100 13 800
98 101–104 000 13 500
104 001–109 900 13 200
109 901–115 800 12 900
115 801–121 700 12 600
121 701–129 600 12 300
129 601–137 500 11 900
137 501–147 400 11 500
147 401–157 200 11 000
157 201–167 100 10 500
167 101–177 000 10 000
177 001–181 500 9 500
181 501–183 300 9 000
183 301–185 100 8 500
185 101–186 800 8 000
186 801–188 600 7 500
188 601–190 400 7 000
190 401–192 100 6 500
192 101–193 900 6 000
193 901–195 700 5 500
195 701–197 400 5 000
197 401–199 600 4 500
199 601–201 700 4 000
201 701–203 900 3 500
203 901–206 000 3 000
206 001–208 200 2 500
208 201–210 300 2 000
210 301–212 500 1 500
212 501–214 600 1 000
214 601–216 805 500

Bérkompenzáció 2012 – 299/2011. (XII . 22.) Kormányrendelet

A Kormány 299/2011. (XII . 22.) Korm. rendelete

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. §

(1) A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. §

(1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:
a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;
b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;
c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;
d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.

(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.

(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.

(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.

(7) A munkavállaló munkakörének egészségkárosodás következtében 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni.

(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

3. §

(1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben
a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;
b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel megemeli.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.

(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.

(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.

(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.

4. §

(1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.

(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalássaligazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.

5. §

Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök

1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.

2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:

100,000ft Kompenzáció összeg
125,000ft Kompenzációval emelt összeg