Márciustól vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak azok a cégek, akik a 2012-ben érvényes elvárt munkabéremelés 5 százalékos részét sem tudják teljesíteni. Összesen 21 milliárd forintot szánnak a programra – akinek így sem jön össze, két évig elbúcsúzhat a közbeszerzésektől és az állami támogatásoktól. Vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak márciustól azok a cégek, amelyeknek gondot okot az öt százalékos béremelés végrehajtása 2012-ben; a 21 milliárd forintos keretből várhatóan 450-700 ezer munkavállaló béremeléséhez járulnak hozzá a költségvetésből. Ezt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára jelentette be a keddi kormányszóvivői tájékoztatón.

Miért van erre szükség?

A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22-én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216 806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. Minderre azért volt szükség, mert az adójóváírás kivezetésével a nettó bérek egy bizonyos szint alatt a 16%-os egykulcsos szja bevezetésével csökkennének. (Az egykulcsos adórendszer ráadásul tartalmilag tulajdonképen továbbra is kétkulcsos a havi 202 000 feletti jövedelmek esetében meglévő 27%-os adóalap-kiegészítés miatt.) A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

Jogkövetkezmények 2012-ben

Az esetleges számítási hibák elbírálása érdekében a kompenzációhoz kapcsolódóan a szokásosnál enyhébb szankciókat határoznak meg, azaz nem állapít meg adókülönbözetet az állami adóhatóság, amennyiben:

• az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatottak legalább 90 százalékában teljes mértékben teljesítette, és

• az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hóban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és

• amennyiben az érintett munkavállaló az ellenőrzés megkezdésekor még a munkáltatóval állt munkaviszonyban, a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

Ilyen esetekben a munkáltató a jogosulatlanul igénybevett kedvezmény összege 15 százalékának megfelelő, de legalább 100 ezer forint mértékű mulasztási bírságot köteles fizetni. Mentesül a bírság alól az a munkáltató, aki a szükséges béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében visszamenőleg, az ellenőrzés megkezdésének időpontját megelőzően végrehajtotta. Mindezek mellett a béremelés idén is a munkáltató saját döntésén alapul, azonban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mindenki számára kötelezően betartandó.