A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tartalékaiból csoportosítanak át pénzeket a közszféra 2012-es bérkompenzációjára.
37 milliárd forintot csoportosít át a kormány a közszférában dolgozók bérkompenzációjára és a helyi önkormányzatok támogatásai alá sorolják be – írja a keddi Magyar Közlöny (pdf). A pénzt KIM a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szolgáló zsebéből veszik ki. A közalkalmazottak és köztisztviselők bérkompenzációja elég nehézkesen indult be: a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumban már február elején úgy kezelték, mintha le lenne tudva, pedig a megvalósításban anomáliákat voltak felfedezhetők. A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg – amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban – a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá – egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár.
A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.
Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.
Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.
