Bérkompenzáció 2012: kevesebb cég pályázott bérkompenzációra

A bérkompenzációs pályázat hétfő esti zárásáig 4538 pályázat érkezett be, 5,9 milliárd forint támogatási igénnyel – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikai államtitkára kedden.

Az államtitkár szerint a vasárnapiakhoz képest hétfőn újabb 600 pályázat érkezett. Az NGM hétfői közlése szerint vasárnap estig 3972 pályázat érkezett a bérkompenzációs kiírásra.  Az államtitkár szólt arról is, hogy előzetesen nehéz volt megbecsülni, hány cég és mekkora igénnyel jelentkezik a pályázaton. “Örömmel látjuk, hogy a válság ellenére kevesebb cégnek van szüksége segítségre, mint amire a keret lehetőséget adott” – mondta.  A támogatásra azok a cégek pályázhattak, amelyeknek idén gondot okoz az 5 százalékos béremelés végrehajtása. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból 21 milliárd forint állt a pályázók rendelkezésére.  Czomba Sándor szerint hatékonyan működik a bérkompenzáció rendszere. Ezt igazolja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján a versenyszféra érintett munkavállalóinak mintegy háromnegyede március végével már megkapta a bérkompenzációt – emelte ki az államtitkár. Hozzátette, hogy reményeik szerint a pályázatnak köszönhetően ez az arány még tovább javul az év hátralévő részében.

Adóbevallás nyomtatvány 2012: Adóbevallás nyomtatványok 2012

Adóbevallás nyomtatvány 2012 : 1153any

1153M nyomtatvány letöltés 2012: SZJA csökkentett adattartalmú bevallás benyújtása. A magánszemélyek egy része – akik „speciális” jövedelmekkel pl. külföldi jövedelem, tőkepiaci jövedelem nem rendelkeznek – csökkentett adattartalmú bevallási csomagot kap, amelynek célja a bevallás kitöltésének megkönnyítése, és a kitöltésre fordított idő csökkentése.

Nem választhatja a csökkentett tartalmú adóbevallást pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, aki személyes közreműködői díj-kiegészítést vesz figyelembe, aki bármely formában érintett külföldről származó és/vagy külföldön is adóköteles jövedelemmel (kivéve a külszolgálatért kapott jövedelmet), aki érintett ellenőrzött tőkepiaci és/vagy csereügylettel kapcsolatos tranzakciókban stb.  Amennyiben a magánszemélynek az adóhatóság csökkentett adattartalmú bevallást postázott, de nem élhet ennek lehetőségével, úgy a teljes bevallást kell kitöltenie, amely letölthető az internetről, vagy beszerezhető az adóhatóság bármelyik ügyfélszolgálati irodájában. A csökkentett adattartalmú bevallás benyújtási határideje megegyezik a teljes adattartalmú bevallás benyújtási határidejével, azaz a bevallást 2011. május 20-ig kell eljuttatni az állami adóhatósághoz.  A személyi jövedelemadó, illetve egészségügyi hozzájárulás befizetési kötelezettség teljesítésére szolgáló készpénz átutalási megbízás (csekk) nem része az egységcsomagnak. A befizetés teljesíthető bankszámláról történő átutalással, személyesen bankkártyával (POS terminálon) központi ügyfélszolgálatainkon, illetve csekken.

Csekk kérhető személyesen az ügyfélszolgálatainkon, telefonon a 06-40/42-42-42 telefonszámon, továbbá a NAV internetes honlapján keresztül: http://nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok  –  menüpont alatt – elérhető és kitölthető adatlap elektronikus beküldésével.

Azon adózók, akik az állami adóhatóság www.nav.gov.hu internetes oldaláról töltik le a 1153-as számú személyi jövedelemadó bevallást, a nyomtatvány előlapján – amelyet nem kell a bevalláshoz csatolni – választhatják ki, hogy csökkentett adattartalmú bevallást kívánnak-e kitölteni.  További újdonság az internetes programmal készített bevallások vonatkozásában az ún. „Kivonatolt nyomtatás” lehetősége, melynek lényege, hogy kizárólag a kitöltött sorok/oszlopok kerülnek kinyomtatásra. Fontos, hogy a kivonatolt módon benyújtandó bevallás utolsó oldalán levő pontkódo(ka)t tartalmazó lapot is aláírják és megküldjék az adózók!

Kell a bérkompenzáció!

Jövőre is szükség lesz állami segítségre a bérkompenzációhoz, ezt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége írásban jelezte is a szaktárcának. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: 2013-ban is igénybe vehető majd az adókedvezményként biztosított támogatás, ám az ideinél kisebb mértékben.
„Az idén tizenkilenc százalékkal emelkedett a minimálbér és tizenöttel a szakképzettek garantált bérminimuma. Ezt két év alatt sem tudják kitermelni a vállalkozások, így jövőre is szükség lesz állami bérkompenzációra. Főleg úgy, hogy a kötelező bérek vélhetően 2013-ban emelkednek” – mondta a lapnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A VOSZ levélben is közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárával. Mint ismert, erre az évre a kormány 121 milliárd forintot biztosított bérkompenzációra. Dávid Ferenc szerint jövőre bizonyára nem lesz szükség ekkora összegre, de több tízmilliárdra igen. Ez azonban csak a minimálbér és a garantált bérminimum emelését segítheti, az elvárt béremelést nem. Így még sok a nyitott kérdés a jövő évvel kapcsolatban.

Bérkompenzáció: nem ellenőrzik!

A jövőben nem kötelező vizsgálni, hogy a munkáltató teljesítette-e a bérkompenzációra vonatkozó előírásokat, ez április 7-ig volt kötelező, azóta azonban hatályát vesztette az ezt lehetővé tevő rendelkezés – nyilatkozta Gedeon András, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal szóvivője. Január 1-jén lépett hatályba az a rendelkezés, hogy a munkaügyi felügyelők ellenőrzéskor vizsgálják a munkáltatóknál az elvárt béremelés végrehajtását. Ha mulasztást találnak, akkor nem bírságolnak, de határozatot hoznak, és a cég elesik a költségvetési támogatásoktól (közbeszerzési pályázatokon való részvételtől már nem, április elején egy módosítással felpuhították a szankciókat. A munkáltatóknak azért kellene a nettó bér szinten tartásáért a bruttó béreket megemelniük, mert a kormány 2012 januárjától teljesen megszüntette az adójóváírást, miközben többször megígérte, az új adórendszerrel „senki nem járhat rosszabbul”. Megszületett az alacsony keresetűek nettó bérének megőrzéséről szóló jogszabály, azonban az érdekképviseletek tiltakozása után a kormány végül állami bérkompenzációról döntött, és az 5 százalékos béremelés feletti részt visszaadná azoknak a cégeknek. Most már azok a munkáltatók is kaphatnak kompenzációt, akik az 5 százalékos emelést sem tudják végrehajtani.    Az NMH szóvivő nyilatkozata alapján úgy tűnik, az elvárt béremelés vizsgálódásra a jövőben már nem kerül sor, bár a munkaügyi ellenőrzésekről szóló 1996. évi LXXV. törvény hatályos szövegében az elvárt béremelés vizsgálata az ellenőrzési pontok között most is szerepel. Ugyanakkor épp a fent idézett, márciusi módosítás törölte el április 7-től a törvényből azt a részt, amely kimondta, „a munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed (…) (az elvárt béremelés végrehajtásának ) vizsgálatára is”. Vagyis lehet vizsgálni, de már nem muszáj.
Épp az állami bérkompenzációs visszajuttatás miatt meglepő, hogy év közben megszűnt a kötelező ellenőrzés, miután a szankciók már egyébként is eléggé felpuhultak. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy az a cég, amelyik évek óta túlélésért küzd, és még nem látja a válság végét, az létszámgazdálkodással, elbocsátással, részmunkaidős szürkefoglalkoztatással is megoldhatja a minimálbér emelését 2012-2013 évben.

Bérkompenzáció : a cégek egy része kizárva !

Mivel a bérkompenzációs pályázaton elnyerhető támogatást csekély összegű támogatásként hirdették meg – ami az agrár szereplők esetében 7500 euró három évre -, az elmúlt években több de minimis korlát alá eső támogatást igénybe vevő gazdálkodók, vagy cégek kiszorulhatnak a pályázók köréből.

A mezőgazdasági munkaadók gyakorlatilag nem tudnak élni a kiegészítő bérkompenzációs pályázat lehetőségével, mivel azt úgynevezett csekély összegű – azaz “de minimis” – támogatásként hirdették meg számukra – közölte a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az Európai Bizottság szigorú különbséget tesz a de minimis korlátok alá eső támogatások összege között a mezőgazdaság és az egyéb ágazatok között. Amíg előbbi körbe tartozók három évre mindössze 7500 eurót vehetnek igénybe, addig az utóbbi körbe tartozó cégek esetében 200 ezer euró a határ. Az agrár érdekképviseletek többször kezdeményezték a korlát emelését – a válság miatt 2011 végéig a bizottság átmenetileg engedett is a szigorból – , azonban az új KAP vitája során továbbra is elzárkózott a de minimis korlát emelésétől. Ez abból a szempontból különösen érzékenyen érinti az agrárcégeket, hogy a kormány elvárt béremeléssel kapcsolatos szabályozása miatt egy részük rászorulna a kiegészítő bérkompenzációs pályázaton elérhető támogatásokra. (a szociális adóból visszatartható kedvezményt ugyanis érvényesíthetik). A mezőgazdaságban az átlagos bruttó bér 147,5 ezer forint volt 2011-ben, ami több mint 25 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól, a cégeket pedig az átlagnál jobban terhelte a minimálbér és a garantált bérminimum bruttó összegének emelése, valamint az erre rakódó plusz járulékteher is. Az agrármunkaadókat a foglalkoztatás kapcsán ugyanakkora költségek terhelik, mint bármely más munkaadó. A MOSZ szerint a de minimis korlát miatt egyértelműen hátrányos megkülönböztetés éri az agrárcégeket. Ráadásul a legtöbb mezőgazdasági vállalkozás már kimerítette ezt a hároméves keretet, mivel számos, a működésükhöz elengedhetetlen támogatás már eddig is ilyen címen került a cégekhez, de ebbe a körbe tartozott a tavalyi fagykár támogatás is.  A meghirdetett állami támogatás a “de minimis” korlát miatt – még ha eddig nem is kellett felhasználnia a vállalkozásnak – egy mezőgazdasági munkaadónál legfeljebb tíz munkavállaló elvárt béremelésével kapcsolatos kompenzációjára elegendő. Miközben a nem mezőgazdasági vállalkozások esetében a támogatás 220 fő foglalkoztatott kompenzálását teszi lehetővé. Így hiába lenne rá hatalmas szükség, a mezőgazdaság a támogatásból gyakorlatilag ki van zárva.

Közalkalmazotti utazási kedvezmény 2012

Közalkalmazotti utazási kedvezmény 2012-2013:

Kedvezményes utazás közalkalmazotti utalvánnyal

Februárban és márciusban kapják kézhez a közszférában dolgozók az őket megillető utazási kedvezmény érvényesítéséhez szükséges utalványukat. Ezek felhasználási szabályai nem változtak az elmúlt évekhez képest. A kedvezmények további gördülékeny igénybevétele érdekében a MÁV-START Zrt. honlapján már megtalálható a letölthető dokumentumok között a 2012. évi, továbbá egy keltezés megjelölése nélküli utazási utalvány, amely a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott adatokat tartalmazza. A jogosultak ennek a nyomtatványnak a megfelelő kitöltésével és a munkáltató általi érvényesítésével vehetik igénybe a félárú menetjegyvásárlás lehetőségét. Az igénybevétel feltétele, hogy a kiállított utalvány a szükséges adatokat tartalmazza, illetve az intézmény eredeti bélyegzőlenyomatával és az erre jogosult személy eredeti, cégszerű aláírásával el legyen látva. Az utalvány továbbra is változatlanul 12 menettérti, 50 százalékos kedvezményű utazást biztosít a MÁV-START Zrt járatain. A 2011-ben kiadott utalványok 2012. március 31-ig használhatók fel.  A közalkalmazotti kedvezményt csak érvényesség megjelölésével kiadott menetjegy vásárlására lehet felhasználni, érvénytartam megjelölése nélkül nem. A menetjegyek érvénytartama az útvonal távolságától függ: a 100 km-es és az alatti távolságra kiadott menettérti jegyek az érvényesség első napját követő harmadik napig, a 100 km feletti távolságra kiadott menettérti jegyek pedig 14 napig használhatók fel. Az utalványt – záradékolás céljából – a menetjegy vásárlásakor át kell adni a pénztárosnak vagy jegyvizsgálónak, ennek elmulasztása esetén a jegyvizsgálatkor pótdíjat számít fel a vasúttársaság. A közalkalmazottak kedvezményéről az utasok további információkat itt találhatnak.

Az utazási kedvezmény igénybevételének részleteit, valamint az utalvány formai követelményeit a 85/2007 (IV. 25.) számú Kormányrendelet tartalmazza. A kiállításra javasolt utalvány-formátumot jelen hírlevelünk mellékleteként csatoltan megküldjük. Az utalvány mintája az oldal alján gépi kitöltésre alkalmas word és a kézi kitöltésre javasolt pdf kiterjesztéssel is letölthető.

Kérjük, hogy az utalványokat minden esetben eredeti bélyegzőlenyomattal és cégszerű aláírással lássák el, hogy azok valódisága a jegyvizsgálat alkalmával egyértelmű legyen

A kedvezmény felhasználásánál fontos tudni, hogy
- a 100 km és az alatti távolságra kiadott menettérti jegyek az érvényesség első napját követő 3. nap 24. órájáig,
- a 100 km feletti távolságra kiadott menettérti jegyek 14 napig használhatóak utazásra.

A 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet strukturális változást hozott a közszféra egyes munkaköreiben dolgozóknak juttatott utazási kedvezmények körében.

Korábban a MÁV ZRt. által kiállított, évente megújítható, arcképes igazolvánnyal a vasúti közlekedésben 50%-os kedvezményre voltak jogosultak korlátlan számban. Azonban az ország sok települése vasúton nem érhető el, így az ott élőknek a kedvezmény igénybevételére kevesebb lehetőségük volt. Az új „Utazási utalvány” segítségével immár a helyközi közforgalmú autóbusz-közlekedés igénybevételére is lehetőség nyílik a következők szerint:

  • A 12 alkalommal igénybe vehető kedvezmény menettérti útra szól. (7.§ (1)) A kedvezményre jogosító cellák azonban egy útra történő utazáshoz is felhasználhatók. Amennyiben az adott jegyváltási helyen a szolgáltató csak egy útra szóló menetjegyet tud kiállítani, a menettérti utazás igénybevételéhez javasoljuk az odaúti menetjegy megőrzését, illetve- amennyiben az elővételi jegyvásárlás megoldott- a visszaútra a menetjegy utazás után, elővételben történő megváltását.
  • Az utazás során lehetőség van több, különböző járat igénybevételére, így például az autóbusszal megkezdett utazás vasúton is folytatható (csatlakozó utazások). (7.§ (5))
  • A csatlakozó utazások esetében az utazást egy irányba az utazás megkezdését követő nap 24. órájáig be kell fejezni. (7.§ (5))
  • Az Utazási utalvány fényképet nem tartalmaz, ezért kérjük az igénybevételkor egy Üzletszabályzat szerinti személyazonosításra alkalmas igazolvány külön kérés nélküli felmutatását.
  • Az Utazási utalványt a munkáltató tölti ki. (7.§ (3))
  • A jogosultak körét a 7.§ (1) részletesen leírja.
  • Egy munkavállaló egy évben csak egy Utazási utalványt kaphat, elvesztés esetén az utalvány nem pótolható. A munkaadónak a munkavállalót az utalvány felhasználásáról elszámoltatnia nem kell.
  • Aki érvénytelen Utazási utalvánnyal vagy az érvényes utalvány bemutatása nélkül kísérli meg az utazást, annak a 48/2007. (IV.26.) GKM rendelet szerinti pótdíjat kell megfizetnie!
  • Az esetleges félreértések elkerülése érdekében a kiállító intézmények az utalványokról olyan nyilvántartást vezessenek, amely kizárja több utalvány azonos személy számára, illetve jogosulatlan személy számára történő kiállítását.
  • A 2007-ben kiadott utalványok 2008. március 31-ig használhatók fel kedvezményes utazásra, így elmarad a korábbi érvényesítés az azzal járó érvényesítési díjjal együtt.
  • A 2007. március 4-től autóbusszal üzemeltetett korábbi MÁV viszonylatok a helyközi autóbusz-közlekedés részét képezik, így ezeken a viszonylatokon a vasúti kedvezmények nem érvényesek.

Kapcsolódó linkek:


Utazási utalvány 2012 wordUtazási utalvány 2012 word
Microsoft Word documentum, kB
2012. március 19.

Auchan bérkompenzáció !

Demonstrációt tartottak szombaton a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) Budapesten, az Auchan Szentendrei úti áruházánál a dolgozók elmaradt bérkompenzációja miatt. Az áruházlánc szerint ha megadnák a bérkompenzációt, az 400-500 ember munkahelyébe kerülne.  A KASZ Auchannál működő alapszervezetének képviselői délelőtt átadták petíciójukat a cégvezetésnek. Az érdekképviselet azt kéri, hogy a munkavállalóknak ne legyen kevesebb a nettó munkabérük az idén, mint tavaly volt. Ragaszkodnak a dolgozóknak nyújtott szociális juttatások megőrzéséhez is.
A petíció átadása után Melis Lászlóné, az alapszervezet titkára elmondta: a kormány által elvárt béremelést kérik, de ettől a cég elzárkózott. Ehelyett egyéni teljesítmény alapján 0-2 százalék közötti bruttó emelést ajánlottak. Ezt a szakszervezet nem tartja elfogadhatónak.
A Gillemot Katalin, az Auchan Magyarország kommunikációs igazgatója azt közölte, ha megadnák a bérkompenzációt, az 400-500 ember munkahelyébe kerülne, de az Auchan nem akar elbocsátásokhoz folyamodni. Úgy fogalmazott, a nettó bérek csökkenése a cégen kívül álló okok miatt következett be. Azt nem tudják vállalni, hogy a jelenlegi visszaeső forgalom mellett olyan bérfejlesztést hajtsanak végre, ami a következő időszakban nem tartható. Továbbá az Erzsébet utalvány bevételének kiesése is további veszteséget okoz, mert az áruház még nem elfogadóhely. A demonstráció szombat reggel 6-tól este hét óráig tart, az áruház parkolója előtti közterületen. Az MTI helyszínen lévő tudósítójának tapasztalatai szerint a délelőtti órákban 100-200 demonstráló táblákat tartva hívta fel a figyelmet a cégnél kialakult helyzetre.

Bérkompenzáció kismamáknak 2012

Jövedelempótlékot vagyis bérkompenzálást kapnak azok a kismamák, akiket hátrányosan érint az adójóváírás lehetőségének megszűnése – tájékoztatott a kormány döntéséről a Nemzeti Erőforrás Minisztérium.

A tárca az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írta: a január 1-jén hatályba lépett adójóváírás-megszüntetést a közszférában jövedelemkiegészítéssel, a versenyszférában pedig a bruttó bérek emelésének ösztönzésével ellensúlyozza a kormány. A jóváírás megszűnése miatt azonban a bruttó 202 ezer forint alatti havi terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és gyermekgondozási díj (gyed) személyi jövedelemadó terhe is nő, amit a kabinet jövedelempótlékkal kompenzál. A január 1-je előtt megállapított gyed és tgyás esetében az érintett szülők a korábbi, béremelés előtti bruttó keresetük alapján részesülnek az ellátásokban; ezért a már megállapított ellátások esetében olyan kiegészítő juttatás bevezetése szükséges, amely biztosítja, hogy az ellátás nettó összege ne csökkenjen – fejtették ki, hozzátéve, hogy hosszabb távon a megemelt keresetek alapján a következő évekre megállapított gyed- és tgyás-összegek is nőnek majd.  A kormányrendelet alapján – részletezték – jövedelempótlékot az a szülő kap, aki 2011. december 31-én már és 2012. január 1-jén még terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, s ugyanez érvényes a gyermekgondozási díjra is. A jövedelempótlék összege függ attól, hogy az érintett igénybe veszi-e a családi kedvezményt, és ha igen, hány gyermek után. Figyelembe kell venni azt is, hogy a tavalyi évre vonatkozóan igénybe vette-e az adójóváírást.  Mindezekről az ellátásban részesülőknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerveinél, ha pedig az ellátást a társadalombiztosítási kifizetőhely folyósítja, akkor ott kell a nyilatkozatot benyújtaniuk – közölték. Az egészségbiztosítási szakigazgatási szervek a következő napokban minden olyan kismamának, akinek az egészségbiztosító folyósítja az ellátást, postázza a szükséges nyilatkozatot, amelyet kitöltve a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb május 31-ig postán vagy személyesen vissza kell juttatni az ellátást folyósító szervhez. Aki a május 31-i határidőig kéri a jövedelempótlékot, januárig visszamenőleg kapja meg a kompenzációt. Aki azonban a határidő után nyújtja be igényét a folyósítóhoz, csak a beadást követő hónaptól lesz jogosult a juttatásra, visszamenőlegesen nem – hívta fel a figyelmet a minisztérium.

Bérkompenzáció módósítás 2.0

Matolcsy György pénteken benyújtotta az Országgyűlésnek a bérkompenzáció végrehajtását lehetővé tevő módosító javaslatát; a nemzetgazdasági miniszter másik előterjesztése a költségvetési törvényt módosítaná, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknél az 5 százalékos béremelés is gondot okoz. A 2012-es büdzséről szóló törvényt úgy módosítanák, hogy – a kormány döntése után – 21 milliárd forintot csoportosítanának át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. A törvényjavaslat általános indoklása szerint a létszámcsökkentések megelőzése és a béremelések elősegítése érdekében azt javasolják, hogy az eredetileg az elmaradó béremelések miatt indokolt munkavállalói kompenzációra szánt 21 milliárd forintos költségvetési forrás is a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány célja, hogy az adóváltozások miatt 2012-ben a munkavállalók ne járjanak rosszabbul – olvasható az indoklásban. Matolcsy György másik javaslata, az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés módosítja többek között a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról és az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló törvényeket, emellett a munkaerő-kölcsönző cégek sajátos jogviszonyára tekintettel pontosítja, kiegészíti a bérkompenzációs rendszer szabályait.

Friss : a bérkompenzáció feltételei 2012

Döntött a kormány arról, milyen feltételek mellett pályázhatnak támogatásra azok a vállalkozások, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos bérkompenzáció végrehajtása. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosításokat várhatóan még márciusban elfogadja a parlament – közölte a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a  kormányszóvivői tájékoztatón. A bérkompenzáció változásainak ezennel sajnos még nincs vége.Czomba Sándor a 21 milliárd forint keretösszegű pályázat feltételeiről szólva kifejtette: azokat a cégeket tudják támogatni, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. A támogatások várhatóan a júniusi bérekre már rendelkezésre állnak – tette hozzá az államtitkár, aki szerint ezek a feltételek biztosítják, hogy valóban azok a cégek indulhassanak sikerrel a pályázaton, amelyeknek gondot okoz az ötszázalékos kompenzáció. Megjegyezte, azokat a munkáltatókat szeretnék támogatni, amelyeknél nagyobb részben foglalkoztatnak minimálbéren, garantált bérminimumom vagy ezekhez közeli fizetésen dolgozókat. A pályázható összeg – amely a de minimis szabály alá esik, azaz csekély összegű támogatásnak minősül – a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb hétezer euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet – részletezte Czomba Sándor, közölve, hogy számításaik szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá. A szükséges törvénymódosításokat még márciusban elfogadhatja a parlament, a pályázati feltételeket pedig március végéig, április elejéig szeretnék közzétenni. Pályázatot benyújtani 30 napig lehet majd a kormányhivatalok munkaügyi központjainál – ismertette. Az államtitkár emlékeztetett, az öt százalék feletti bérkompenzációra vonatkozóan azok a vállalkozások, amelyek az összes munkavállalójuknál végrehajtják az emelést, leírhatják a többletigényüket a szociális hozzájárulási adóból. Giró-Szász András kormányszóvivő a sajtótájékoztatón azt mondta, az egykulcsos adórendszer segíti a növekedést, a munkavállalást és a családokat, továbbá egyszerűbb, átláthatóbb, mint a korábbi szisztéma. Kitért arra is, hogy 2011-ben a tervezett személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási bevételekhez képest 60 milliárd forinttal több folyt be, a bérek pedig nagyobb mértékben nőttek a vártnál.
A kormány január 26-án fogadott el határozatot arról, hogy a már korábban meghozott és január 1-jén hatályba lépett intézkedések mellett további ösztönzőkkel is elő kívánja segíteni a bérek nettó értékének megőrzését szolgáló munkáltatói béremeléseket. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter február elején – miután a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével, a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek képviselőivel találkozott – kijelentette: a munkavállalói csoportok az idén sem járhatnak rosszul az egykulcsos, arányos adórendszerre áttéréssel.