Category Archives: Közalkalmazotti bérkompenzáció 2012

Közalkalmazotti bértábla 2013

Posted on by

Közalkalmazotti bértábla 2012 – 2013 – Bérkompenzáció

Köztisztviselői és kormánytisztviselői bérek

A köztisztviselői és kormánytisztviselői illetményalap egységesen 38.650 forint. A köztisztviselői alapilletményt az előbb említett illetményalap és a bértáblában található szorzószám segítségével számolják ki a törvény alapján.
Példaként egy ügyészt véve, a szorzószáma 1-2 évente automatikusan emelkedik, a kategórián belüli három fizetési fokozat szerint:

Szolgálati idő 3-4 év: Tanácsos, 4. fokozat – 3,5-ös szorzó
Szolgálati idő 4-6 év: Tanácsos, 5. fokozat – 3,7-es szorzó
Szolgálati idő 6-8 év: Tanácsos, 6. fokozat – 3,9-es szorzó

Közalkalmazotti bértábla

A közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi összege forintban, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok 2012. évben

forrás: 2012. évi költségvetési törvény

Fizetési fokozatok Fizetési osztályok
A B C D E F G H I J
1. 69.000 77.000 78.000 79.000 89.000 122.000 127.000 129.500 142.000 154.500
2. 1,0175 1,0175 1,0200 1,0250 1,0275 1,0350 1,0350 1,0500 1,0450 1,0600
3. 1,0350 1,0350 1,0400 1,0500 1,0550 1,0725 1,0725 1,1000 1,1025 1,1350
4. 1,0525 1,0525 1,0650 1,0750 1,0900 1,1100 1,1100 1,1500 1,1675 1,2100
5. 1,0700 1,0700 1,0900 1,1000 1,1250 1,1475 1,1475 1,2000 1,2425 1,2850
6. 1,0875 1,0875 1,1125 1,1250 1,1600 1,1850 1,1850 1,2600 1,3175 1,3600
7. 1,1075 1,1075 1,1375 1,1525 1,1975 1,2225 1,2225 1,3350 1,3925 1,4200
8. 1,1275 1,1400 1,1625 1,1875 1,2350 1,2650 1,2725 1,4100 1,4675 1,4825
9. 1,1500 1,1725 1,1950 1,2250 1,2725 1,3075 1,3325 1,4850 1,5275 1,5450
10. 1,1725 1,2075 1,2300 1,2625 1,3100 1,3675 1,3950 1,5600 1,5875 1,6075
11. 1,1950 1,2425 1,2675 1,3000 1,3475 1,4275 1,4575 1,6250 1,6475 1,6700
12. 1,2175 1,2775 1,3050 1,3375 1,3775 1,4875 1,5200 1,6900 1,7075 1,7325
13. 1,2400 1,3125 1,3425 1,3750 1,4075 1,5475 1,5825 1,7550 1,7775 1,8025
14. 1,2625 1,3500 1,3800 1,4125 1,4425 1,6075 1,6450 1,8200 1,8475 1,8725

 

A közalkalmazotti törvény hatálya

 

1. § (1) E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

(2) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltatóra és a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(3) A 25/A–25/C. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és a kormánytisztviselőre, valamint a köztisztviselőre, illetve a munkavállalóra, ha a munkáltató egészének vagy egy részének átadására tekintettel a kormányzati szolgálati jogviszony, illetve a munkaviszony létesítésére e törvény szabályai szerint kerül sor.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény hatálya nem terjed ki a helyi önkormányzat, illetve a költségvetési szerv által közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottra, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló külön törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

(5) A 20/A. § (4) bekezdés a) pontja, a 26. § (4) bekezdése, a 30/A. §, a 30/D. §, a 30/E. §, a 44/A. §, az 53. § (1) bekezdés, az 53/A–53/B. § – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a munkáltató fenntartójára is.

(6) E törvény alkalmazásában fenntartó a munkáltató alapító szerve vagy az a szerv, amelyre e jogot átruházták, illetve a jogszabály által kijelölt szerv vagy személy. A munkáltató fenntartójának kell tekinteni az önkormányzati társulást és azt az önkormányzatot is, amely megállapodás alapján gyakorolja a fenntartói jogokat.

(7) A 25/F. § hatálya – az ott meghatározottak szerint – kiterjed a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóra és kormánytisztviselőre, köztisztviselőre, kormányzati, illetve közszolgálati ügykezelőre, ha a munkáltató egésze vagy egy része jogszabály rendelkezése folytán a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá kerül.

 

A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok

 

2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.

(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.

(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)—(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.

 

3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.

 

kiegészítő bérkompenzáció feltételei részletei

Posted on by

A parlament hétfői határozatával várhatóan azok a munkáltatók vehetik igénybe a kiegészítő bérkompenzációt, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik az elvárt béremelést. További kritérium, hogy a vállalkozás állományának létszáma a tavalyihoz képest az idén nem csökkenhet, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

családi adókedvezmény vagy bérkompenzáció

Posted on by

A Nemzetgazdasági Minisztérium tisztségviselője a kerekítési szabályok tekintetében megfogalmazott szakszervezeti kritikára azt válaszolta, van aki egy kicsit rosszabbul, van egy kicsit jobban jár, de a bérkompenzáció után a tavalyi és idei nettó keresetek közötti különbség nem lehet több száz forintnál. A gyermekes házaspárok kapcsán pedig elmondta, a bérkompenzációra való jogosultságot a vonatkozó jogszabályok a családi adókedvezménnyel együtt vizsgálják, vagyis az elérendő cél az, hogy a család összjövedelme ne csökkenjen. Ha a nettó jövedelem alakulását nem családi szinten vennék figyelembe, hanem külön vizsgálnák a férj és a feleség keresetét, illetve a kompenzációba nem számolnák bele a gyerekek után járó adókedvezményt, akkor az több tízmilliárd forinttal nagyobb kiadást okozna a költségvetésnek. Ez a büdzsé mai helyzetében, a hiánycél teljesítésének szándéka mellett nem megoldható 2012-ben.
A bérkompenzációra annyi pénzt fog folyósítani az állam, amennyi annak teljesítéséhez szükséges. Amennyiben a célzottan félretett 64 milliárd forintnál kevesebből is megoldható a feladat, akkor kevesebbet fognak kifizetni – tették hozzá, azonban azt is hangsúlyozták, hogy a rendelkezésre álló összegnek nincs felső határa, ha szükséges, az „automatikusan túlteljesülhet”. A nettó bérek a családi adókedvezménnyel együtt sem lehetnek kevesebbek, a családoknak nem származhat káruk, ez a fő szempont !!!

Amit a bérkompenzáció során nem közöltek veled : Mennyi marad a bruttódból valójában?

Posted on by

Több tízezer közszférában dolgozónál a bérkompenzáció ellenére nem teljesült az a kormányzati ígéret, hogy senki nem jár rosszabbul az adótörvény-változásokkal. Március 15-ig kell kérniük a bérkompenzációt a közszférában dolgozóknak ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot ha jön a posta. A kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete, amely alapján a közszférában dolgozók jövedelem-kiegészítést kaphatnak. Ráadásul a tapasztalatok szerint nem is teljesült az a kormányzati ígéret, hogy – változatlan körülmények és munkateljesítmény esetén – senkinek nem csökkenhet a nettó keresete az adójóváírás eltörlése miatt.

A tavalyi évhez képest a legjelentősebb változás, hogy megszűnt a tavaly még havi 12 100 forintos adójóváírás. Noha a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelmeknél eltörölték az adóalap 1,27-szeres bruttósítását, a 216 800 forintnál kevesebbet keresőknek így is kevesebb marad a borítékjukban, mint tavaly. Mindemellett az egyéni egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelése is csökkentette a jövedelmek nettó értékét. A cégek jelentős része egyáltalán nem növelte dolgozói fizetését, annak ellenére, hogy a munkáltatóknak legfeljebb 5-6 százalékos, az idei inflációval megegyező mértékű emelést kellene magukra vállalniuk, mivel a korábbi munkáltatói tb-járulék helyébe lépő szociális hozájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A legfrissebb statisztikai adatok szerint februárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztó árak a januári 5,5 százalékos drágulás után. Azoknak a munkavállalóknak, akik havi 100 ezer forintot kerestek tavaly is és az idén is, a múlt évben 80 ezer forint körüli összeg, most pedig 72 ezer forint maradt a zsebükben. Az említett infláció mellett nagyjából 15 százalékkal ér kevesebbet a nettó bérük, mint egy évvel ezelőtt.

37 milliárd forint bérkompenzációra

Posted on by

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tartalékaiból csoportosítanak át pénzeket a közszféra 2012-es bérkompenzációjára.

37 milliárd forintot csoportosít át a kormány a közszférában dolgozók bérkompenzációjára és a helyi önkormányzatok támogatásai alá sorolják be – írja a keddi Magyar Közlöny (pdf). A pénzt KIM a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szolgáló zsebéből veszik ki. A közalkalmazottak és köztisztviselők bérkompenzációja elég nehézkesen indult be: a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumban már február elején úgy kezelték, mintha le lenne tudva, pedig a megvalósításban anomáliákat voltak felfedezhetők. A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg – amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban – a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá – egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár.

A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.
Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.
Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.

Változik a bérkompenzáció ?

Posted on by

Változik a bérkompenzáció az index szerint !

A kormány a bérkompenzációs rendszer átalakítására készül írják. A tervezet megszüntetné azt a 21 milliárdos bérkompenzációs keretet, amire az idei adóváltozások vesztesei közvetlenül pályázhattak, a pénzt a cégek bérpótlásának támogatásához csoportosítják át. A dokumentum szerint az eredeti kompenzációs rendszer rossz ösztönzőket tartalmazott, ezért kell változtatni rajta. Az egyik ilyen, hogy ha az adóváltozásokkal rosszul járt munkavállalók közvetlenül kérhetnék a támogatást a keretből, akkor a munkáltatók nem lennének érdekeltek a fizetésemelésben. A dokumentum szerint 70-90 milliárdos költségvetési kockázatot jelent, ha az érintett körben a szokásos éves béremelések is elmaradnak. A változtatások miatt a havi bruttó 217 ezer forintnál kevesebbet keresők nettó fizetése csökkent. Aki rosszul jár, azt bérkompenzáció illeti meg, ezt azonban nem köteles megadni a munkáltató. A nemzetgazdasági minisztériumban korábban úgy számoltak: mintegy 790 ezer munkavállaló járna rosszul az adójóváírás rendszerének januári kivezetésével, ha nem kapna kompenzációt. A kompenzációs rendszert és az elérhető költségvetési forrásokat a kormány eredetileg két részre osztotta: az egyikre a munkaadók, a másikra a munkavállalók pályázhattak. A munkaadóknak megnyitott általános kompenzáció lényege, hogy az állam a béremelés 5 százalék fölötti részét kompenzálja a szociális hozzájárulási adóban (korábbi munkáltatói járulékban) adott kedvezménnyel. Ez tehát egy munkáltatói adókedvezmény, az adójóváírásnál nem bonyolultabb szabályokkal, a feltétele, hogy az elvárt béremelést a munkáltató végre is hajtsa. Akik a támogatás ellenére sem kaptak fizetésemelést, a 21 milliárdos keretből közvetlenül számíthattak segítségre. Az előterjesztés ezt a 21 milliárdos kompenzációs keretet olvasztaná be a munkaadók megnyitott általános keretbe. A többletből azok a cégek számíthatnak segítségre, akik a minimálisan elvárt 5 százalékos emelést sem tudják megadni. A dokumentum szerint „azok a foglalkoztatók, akiknek az objektív gazdálkodási feltételek miatt a béremelésből az 5 százalékos saját rész teljesítése is megoldhatatlan feladatot jelent, illetve annak csak elbocsátásokkal tudnának eleget tenni”,  3 százalékpontos támogatást kaphatnak, így nekik saját zsebből csak egy 2 százalékos, az inflációnál kisebb emelést kell kifizetniük. Ez az előterjesztők szerint „a munkavállalói kompenzációnál nagyobb foglalkoztatotti kör béremelését tudná elősegíteni”. A bérkompenzáció a múlt év végi ígéretekkel szemben a közszférában sem zökkenőmentes, számos területen késik, pedagógusok, egészségügyi dolgozók, könyvtárosok kaptak most több ezer forinttal kevesebbet, mint amire számítottak. Az NGM korábban közölte: a közszférában minden munkavállaló január elsejével visszamenőleg megkapja a bérkompenzáció összegét, ha a jogosultságról március 15-ig nyilatkozik.

Közalkalmazotti bérkompenzáció igénylés nyilatkozat 2012. március 15-ig lehet de érdemes minél hamarabb

Posted on by

Március 15-ig kell a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozóknak, valamint a hivatásos nevelőszülőknek nyilatkozatot tenniük a munkáltatóiknak a bérkompenzáció érdekében, de jobb mielőbb, hogy azt már a február bérükkel megkapják közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A kormányrendelet a fenti körben biztosítja, hogy 2012-ben a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat. Az NGM felhívja a figyelmet arra, hogy a munkáltató csak a nyilatkozat beadását követően tudja megküldeni a bérkompenzációs igényt az illetményszámfejtő helynek. Akinek február 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a bérkompenzáció összege. Abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag – szabadság, betegség – a februári bérek számfejtését megelőzően a munkavállaló nem tud nyilatkozni, a kompenzáció ebben az esetben sem veszik el, azt 2012. március 15-ig benyújtott nyilatkozata esetén visszamenőlegesen megkapja. A jogszabályok szerint a közszféra alkalmazottai az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozók, illetve a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozó közszolgáltatások ellátását végzők. A közszférába tartoznak a különböző hivatalokban, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának dolgozói, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél alkalmazottak, s a Köztársasági Elnök Hivatalának és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Ugyancsak a közszférában dolgoznak a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél alkalmazottak, az igazságügyben dolgozók, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is.

Bérkompenzációs pályázat : 2012. január 31-ig kell kidolgozni.

Posted on by

Ki kell dolgozni január 31-ig a munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció igénybevételére szolgáló pályázatot a kormány január 26-ra datált határozata szerint, amely a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg. A pályázónak a kormány által jóváhagyott feltételek szerint vállalnia kell, hogy a bérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést valamennyi munkavállalója számára 2012. január 1-jétől – visszamenőlegesen is – biztosítja, és munkavállalóinak létszámát 2012-ben legalább szinten tartja.

A pályázat keretében azok a gazdálkodó szervezetek támogathatók, amelyek a bérek nettó értékének 2012-ben történő megőrzéséhez szükséges béremelésből az 5 százalékos emelésre is csak  támogatás igénybevételével képesek. Ezért a támogatáshoz az arra leginkább rászoruló, magas élőmunka igényű tevékenységet végző és emellett alacsony bérű munkavállalókat foglalkoztató gazdálkodó szervezetek juthatnak hozzá. A pályázat keretében az elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékos résznek a 2012. évi bér és szociális hozzájárulási adó költségei támogathatók. A pályázat keretében támogatás általános mezőgazdasági, halászati csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. A pályázatot január 31-ig kell kidolgozni, s a szükséges jogszabály-módosítások hatályba lépését követő napon kell meghirdetni, amiért a nemzetgazdasági miniszter felelős. A nemzetgazdasági miniszternek továbbá előterjesztést kell készítenie a pályázati rendszerben elnyerhető vissza nem térítendő támogatás – 2012. évi költségvetés keretein belüli – fedezetére, és javaslatot kell tennie a szükséges törvénymódosításokra, ugyancsak január 31-ig. A munkabérek nettó értékének 2012. évi megőrzését elősegítő kiegészítő munkáltatói kompenzáció végrehajtásához szükséges rendeleti szintű szabályozást február 10-ig kell elkészítenie a nemzetgazdasági miniszternek.

Bérkompenzáció, amit tudni kell !

Posted on by

Változó szabályok a bérkompenzáció körül :

A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt bérkompenzáció.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére 2012-től.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referenciaidőszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére. Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referenciaidőszak kezdetétől.

2012 Januártól büntetik a bérkompenzáció elmulasztását

Posted on by

Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba. A munkaügyi hatóság – amennyiben jogsértést tár fel – határozatot hoz, de bírságot nem alkalmazhat. A jogsértés megállapítása alól mentesül a munkaadó, amennyiben igazolja, hogy a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta a kompenzációt.
A munkaadó a jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig közbeszerzési eljáráson ajánlattevőként nem indulhat, és a központi költségvetésből, valamint elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet. És, hogy mi mennyi 2012-ben? A büntetés akár 300,000 forint is lehet az elmulasztáskor.

Számoljon ön mennyit visz haza a bérkompenzáció után 2012-ben ?

Ön mennyit visz haza 2012-ben?