Bérkompenzáció igénylés március 19-ig

Március 19-ig kell nyilatkozniuk a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél a foglalkoztatottaknak, hogy bérkompenzációra tartanak igényt – hívja fel hivatalos közleményben a figyelmet a Magyar Államkincstár. A március 19-ig leadott nyilatkozatok esetében a kompenzáció visszamenőleges, azt január-február hónapokra is elszámolják. A március 19. után leadott nyilatkozatok alapján visszamenőlegesen már nem lehet érvényesíteni a kompenzációt – olvasható a közleményben. A kormányrendelet a fenti körben biztosítja, hogy 2012-ben a nettó, kézhez kapott rendszeres kereset ne csökkenjen akkor sem, ha a 2011. és a 2012. évi adó- és járulékváltozások egyébként hátrányosan érintenék a munkavállalókat. A korábbi tájékoztatás szerint azért kell a dolgozóknak nyilatkozniuk, mert a munkáltató csak a nyilatkozat beadását követően tudja megküldeni a bérkompenzációs igényt az illetményszámfejtő helynek.  A jogszabályok szerint a közszféra alkalmazottai az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél dolgozók, illetve a helyi önkormányzatok feladatai közé tartozó közszolgáltatások ellátását végzők. A közszférába tartoznak a különböző hivatalokban, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának dolgozói, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél alkalmazottak, s a Köztársasági Elnök Hivatalának és az Országgyűlés Hivatalának munkatársai is. Ugyancsak a közszférában dolgoznak a rendőrség, a büntetésvégrehajtás és a katasztrófavédelem szerveinél alkalmazottak, az igazságügyben dolgozók, valamint a honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjai is,

 

Amit a bérkompenzáció során nem közöltek veled : Mennyi marad a bruttódból valójában?

Több tízezer közszférában dolgozónál a bérkompenzáció ellenére nem teljesült az a kormányzati ígéret, hogy senki nem jár rosszabbul az adótörvény-változásokkal. Március 15-ig kell kérniük a bérkompenzációt a közszférában dolgozóknak ahhoz, hogy január 1-ig visszamenőlegesen megkaphassák a jövedelempótlékot ha jön a posta. A kormány által a világon a legegyszerűbbnek titulált adórendszer ára a világ legbonyolultabb kompenzációs rendelete, amely alapján a közszférában dolgozók jövedelem-kiegészítést kaphatnak. Ráadásul a tapasztalatok szerint nem is teljesült az a kormányzati ígéret, hogy – változatlan körülmények és munkateljesítmény esetén – senkinek nem csökkenhet a nettó keresete az adójóváírás eltörlése miatt.

A tavalyi évhez képest a legjelentősebb változás, hogy megszűnt a tavaly még havi 12 100 forintos adójóváírás. Noha a havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelmeknél eltörölték az adóalap 1,27-szeres bruttósítását, a 216 800 forintnál kevesebbet keresőknek így is kevesebb marad a borítékjukban, mint tavaly. Mindemellett az egyéni egészségbiztosítási járulék 1 százalékpontos emelése is csökkentette a jövedelmek nettó értékét. A cégek jelentős része egyáltalán nem növelte dolgozói fizetését, annak ellenére, hogy a munkáltatóknak legfeljebb 5-6 százalékos, az idei inflációval megegyező mértékű emelést kellene magukra vállalniuk, mivel a korábbi munkáltatói tb-járulék helyébe lépő szociális hozájárulási adóból kedvezményt vehetnek igénybe. A legfrissebb statisztikai adatok szerint februárban átlagosan 5,9 százalékkal emelkedtek a fogyasztó árak a januári 5,5 százalékos drágulás után. Azoknak a munkavállalóknak, akik havi 100 ezer forintot kerestek tavaly is és az idén is, a múlt évben 80 ezer forint körüli összeg, most pedig 72 ezer forint maradt a zsebükben. Az említett infláció mellett nagyjából 15 százalékkal ér kevesebbet a nettó bérük, mint egy évvel ezelőtt.

37 milliárd forint bérkompenzációra

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) tartalékaiból csoportosítanak át pénzeket a közszféra 2012-es bérkompenzációjára.

37 milliárd forintot csoportosít át a kormány a közszférában dolgozók bérkompenzációjára és a helyi önkormányzatok támogatásai alá sorolják be – írja a keddi Magyar Közlöny (pdf). A pénzt KIM a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja, gyermekgondozási díjban és terhességi-gyermekágyi segélyben részesülők kompenzációjára szolgáló zsebéből veszik ki. A közalkalmazottak és köztisztviselők bérkompenzációja elég nehézkesen indult be: a kérdést a Nemzetgazdasági Minisztériumban már február elején úgy kezelték, mintha le lenne tudva, pedig a megvalósításban anomáliákat voltak felfedezhetők. A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg – amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban – a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá – egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár.

A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.
Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.
Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.

Bérkompenzáció, amit tudni kell !

Változó szabályok a bérkompenzáció körül :

A 2012. évi adó- és járulékváltozások együttes hatására 2012-ben a havi szinten bruttó 216.806 forint alatt keresők 2011. évi nettó nominális bére csak úgy őrizhető meg, ha a bruttó bérük emelkedik. A Munka Törvénykönyve lehetőséget teremt a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékének és részletes szabályozásának meghatározására, ezt az idei évre a 2011. december 22‐én kihirdetett kormányrendelet tartalmazza. E rendelet szerint azonban bruttó 216.806 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt bérkompenzáció.

A béremelés az idén is a munkáltató döntésén alapul, azonban két évig nem indulhat közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban nem részesülhet az a munkáltató, amely az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében nem hajtja végre a kormányrendelet szerinti elvárt béremelést. Az a költségvetési szervnek, valamint egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, valamint közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézménynek nem minősülő munkáltató azonban, amely valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében teljesíti a kormányrendelet szerinti béremelést, adókedvezményt vehet igénybe az általa fizetendő szociális hozzájárulási adó terhére 2012-től.

Közös szabályok

Az elvárt béremelés mértékét úgy határozták meg, hogy a munkavállalók nettó bére változatlan feltételek mellett ne csökkenjen, az adókedvezmény összegét pedig úgy határozták meg, hogy a foglalkoztatás munkáltatóra háruló költségei munkavállalónként legfeljebb 5 százalékkal nőjenek. A 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít. A közbeszerzési eljárásokhoz és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásokhoz kapcsolódó szankciók alóli mentesülés és az adókedvezmény igénybevételének feltételei az alábbi eltéréseken kívül azonosak.

  • A szankciók elkerülésének a feltétele az érintett munkavállalók kétharmada körében megvalósított elvárt béremelés, míg az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha valamennyi folyamatosan foglalkoztatott tekintetében megvalósul a kormányrendelet szerinti béremelés.
  • A szankciók alóli mentesülés érdekében az elvárt béremelés részben (25 százalékban) a béren kívüli juttatások növelésével is végrehajtható, azonban az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a folyamatosan foglalkoztatottak esetében teljes mértékben a kormányrendelet szerint béremelést valósítja meg a foglalkoztató.
  • A szankciók elkerüléséhez a meghatározott időszak bármely napján az adott munkáltatóval munkaviszonyban állók körében szükséges végrehajtani az elvárt béremelést, míg az adókedvezmény igénybevételénél a folyamatos foglalkoztatás fogalmába beletartoznak a meghatározott időszak bármely napján nem csak az adott munkáltatóval, hanem a belföldi kapcsolt vállalkozások körébe tartozó bármely munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállalók, amennyiben az adókedvezményt igénybe vevő munkáltató foglalkoztatja őket munkaviszonyban 2012-ben.

Az elvárt béremelés a folyamatosan foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki, amely körbe beletartoznak a munkából tartósan távol lévők is, azonban a hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra nem terjed ki. Az elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges béremelés 2012. évi mértékét és ehhez a 2011. évi viszonyítási alapot havi 216.806 forint alatt kereső munkavállalókra személyenként szükséges meghatározni.

Referenciaidőszak

A főszabály szerint a 2011. év azon időszakának béradatai veendők figyelembe, amely időszak alatt a munkavállaló személyi alapbére megegyezik a 2011. december 31-i, illetve a 2011. november 1-je és december 31-e közötti időszakban történt munkaviszony megszüntetés időpontja szerinti személyi alapbérével, azonban a kormányrendelet részletes szabályrendszert tartalmaz az évközi változások esetére. Évközi személyialapbér-változás esetén 2011. október 31-e fontos dátum, ugyanis az ezen időpont előtti munkabérváltozás esetén a figyelembe veendő időszak kezdete megegyezik a 2011. október 31-ét megelőző legutolsó 2011. évi változás időpontjával, míg a 2011. október 31-ét követő bérváltozás esetén a változás utáni időszakot figyelmen kívül kell hagyni, függetlenül a referenciaidőszak kezdetétől.

Bérkompenzáció 2012 – Kalkulátor

Ön mennyit visz haza 2012-ben?


 

                                        Bérkompenzáció Kalkulátor – 2012

 

A hitelkalkulátor használatához kattintson ide tovább —>