Kőzmunkabér kompenzáció: Emelkedik és teljesítmény-arányosítható lesz a közmunkabér 2013-tól

Közzétéve Szerző:

Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén 75 500 forint és 96 800 forint között alakul – derül ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletből.

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendelet módosítása szerint a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér január 1-jétől 75 500 forint, a hetibér 17 385 forint míg a napibér 3475 forint lesz. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető, míg száz százalék alatti teljesítése esetén csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás – olvasható a Magyar Közlönyben. A legalább középfokú iskolai végzettséget illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér – teljes munkaidő esetén – havi 96 800, heti 22 275 illetve napi 4455 forint lesz.
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakörben havi fizetés esetén 83 050, heti fizetésnél 19 125, mag a napibér alkalmazásakor 3820 forint lesz. Ha a munkavezető legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkakört tölt be, akkor 106 480 forint havi-, 24 500 forint heti- vagy 4900 forint napibérre jogosult. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottat arra az időre, amikor a közfoglalkoztató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), napi 1160 forint illeti meg. Részmunkaidő esetén a közfoglalkoztatottnak a meghatározott bér időarányos része jár.

98 ezer forint lesz a minimálbér

Közzétéve Szerző:

A minimálbér az idei 93 000 forintról 98 000 forintra, a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik 2013-ban – állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek, Pataky Péternek, a Magyar Szakszervetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnökének közlése szerint. A vonatkozó jogszabály szerint a minimálbér összegét a kormány határozza meg, a kormány a szociális partnereket kérte meg tárgyalásra, és ha nem sikerül megállapodniuk, akkor lépett volna a kormány saját javaslatával. Az inflációt követő emeléssel valószínűleg a kormány is elfogadja, illetve eltekintettek az ágazatonként eltérő mértékű minimálbér emeléstől is. Jövőre is lesz bérkompenzáció, ráadásul jövőre már nem kell olyan szigorú feltételeknek megfelelni, és nem lesz ellenőrzés sem. 2013-ban a bruttó bér 16%-a, de legfeljebb 12 ezer forint. 75 ezer forint felett pedig az e fölé eső bruttó bér 20%-ával kell csökkenteni a 12 ezer forintot. Ez eredményezi azt, hogy nagyjából a mostani minimálbér szintjénél jön még ki számottevő adókedvezmény, 130 ezer forintos bruttó bérnél pedig megszűnik.

Garantált bérminimum 2013

Közzétéve Szerző:

Garantált bérminimum 2013 – avagy Bérkompenzáció 2.0
A minimálbér 2013- ban az infláció mértékével megegyező, 4.2 %- kal fog emelkedni, így 97 ezer forint lesza minimálbér és 113 ezer forint a garantált bérminimum. A minimálbér 2013- as meghatározását a kormány úgy gondolja, hogy megkülönbözteti az idősebb munkavállalók és a pályakezdő fiatalok minimálbérének a megállapítását. Így a fiatalok minimálbére 20 százalékkal is csökkenhet jövőre, de az utána lévő években folyamatosan emelkedne a ledolgozott idővel egyenes arányban. Egy pályakezdő ifjú 2013- ban 74 ezer forintot vihet haza, szemben az idősebb dolgozó körülbelüli 97 ezer forintjával. A kormány szerint ezzel a megoldással sokkal több pályakezdő jutna munkához, de erős családi háttér nélkül ebből az összegből képtelenség megélni.

Nehéz biztos és megalapozott számításokat végezni, mivel a gazdaság nem éppen a fejlődő szakaszban áll, így a garantált bérminimum 2013-ban sem lehet sokkal magasabb, mint ebben az évben, ha egyáltalán változik. A cégek kevese fog kockáztatni, hiszen jó, ha a jelenlegi bérekkel fenn tudnak maradni. A kormány által prognosztizált 4.3 százalékos infláció esetén még ehhez hozzá kell számolni a folyamatos élelmiszer áremelkedést és rezsinövekedést, így az MSZOSZ szerint minimum 7.3 százaléknyi béremelést kellene végrehajtani, ami a minimálbér esetében 100.000 forintos bruttót jelentene, a garantált bérminimum 2013-ban pedig ezzel 116.000 forintra kellene változzon. A Nemzeti Bank ráadásul a kormány jóslatával szemben 5 százalékra teszi az infláció mértékét a következő évre. Mindezt figyelembe véve a szakemberek szerint a minimálbér összegét legalább 105.000 forintra, a garantált bérminimumot pedig 102.000 forintra kellene emelni ahhoz, hogy további kár ne érje a munkavállalókat. Ez mindössze a családok szinten tartásához lenne elegendő, ugyanis a most érvényben lévő minimálbér a létminimum 75 százalékát fedi le.

munkaviszonyban álló nyugdíjas 2013 – bérkompenzálás nélkül !

Közzétéve Szerző:

Munkaviszonyban történő munkavégzés nyugdíjas esetén a vizsgálat alapján előfordulhat, hogy nem az a társaság (a küldő társaság) lesz a 15. cikk alkalmazásában a munkáltató, akivel a magánszemély a munkaszerződést megkötötte (a küldő társaság tekinthető a munkavállaló formális értelemben vett, szerződéses munkáltatójának), hanem az a társaság, ahol a magánszemély a munkáját végzi (ebben az esetben a fogadó társaság gazdasági értelemben vett munkáltatónak minősül). Az új megközelítés a következő szempontok révén érvényesül.

A gazdasági munkáltató meghatározásának szempontjai 2013:

A Kommentár alapján elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy a munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát végzi. Ez az ún. integrációs teszt. A munkavállaló akkor tekinthető olyannak, mint aki a fogadó társaság szervezetébe integrálódott, ha ez a társaság (a fogadó társaság) viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot. Az integrációs teszt során tehát nem annak van jelentősége, hogy ki hasznosítja a dolgozó munkájának eredményét, és annak sem, hogy a magánszemély betagozódik-e a fogadó társaság (munkavállalói) hierarchiájába (utóbbi esetben pl. a munkavégzési folyamatokba, munkaszervezetbe integrálódás a meghatározó).

Ha az integrációs teszt alapján a formális és a gazdasági értelemben vett munkáltató személye nem egyezik meg, további, a Kommentárban leírt szempontot kell figyelembe venni a 15. cikk 2. bekezdése szerinti „munkáltató” meghatározására. Ezen szempontok a következők:

  • ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan,
  • ki jogosult ellenőrizni és köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért,
  • a nyugdíjas munkavállaló juttatását közvetlenül áthárítja-e a formális jog szerinti munkáltató arra a társaságra, amelynél a tevékenységet kifejti a munkavállaló,
  • ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket és az anyagokat a munkavállaló rendelkezésére,
  • ki határozhatja meg a munkát végző munkavállalók számát és képzettségét,
  • ki jogosult a munkát végző munkavállaló kiválasztására és az azzal a munkavállalóval, e célból kötött szerződés felmondására,
  • ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben,
  • ki határozza meg a szabadságolás és a munkavégzés rendjét.

Az előbbi szempontokat együttesen kell vizsgálni és mérlegelni, fontossági sorrend közöttük nem állítható fel.

Ha tehát első lépésként megállapítható, hogy a fogadó társaság viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot, második lépésként pedig megállapítható, hogy a munkavégzés jellemzői alapján a fogadó társaság tekinthető a magánszemély gazdasági értelemben vett munkáltatójának, akkor az Egyezmény 15. cikke 2. bekezdésében foglalt kivétel nem alkalmazható. Ebből következően a magánszemély fogadó államban végzett munkájából származó jövedelmét a fogadó állam megadóztathatja, még abban az esetben is, ha a fogadó államban történő munkavégzés időtartama nem haladja meg a 183 napot.

munkáltató jogos gazdasági érdeke

Közzétéve Szerző:

Az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló Modellegyezmény (a továbbiakban: Modellegyezmény) 15. cikke rendezi a munkaviszonyból (nem önálló munkából) származó jövedelem adózását.

A 15. cikk 1. bekezdése értelmében a „16., 18. és 19. cikk rendelkezéseinek fenntartásával, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyból származó bére, fizetése vagy más hasonló jellegű díjazása csak az adott Államban adóztatható meg, kivéve, ha a munkavégzés a másik Szerződő Államban folyik. Amennyiben a munkavégzés így történik, az abból származó díjazás adóztatható a másik Államban”. A 15. cikk 2. bekezdése az 1. bekezdésben foglalt főszabály alóli kivételt fogalmaz meg. A 2. bekezdés szerint ugyanis, „tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy másik Szerződő Államban végzett munkájából származó díjazás csak az elsőként említett Államban adóztatható meg, amennyiben

a.) a kedvezményezett a kérdéses adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül nem tölt összesen 183 napnál hosszabb időszakot vagy időszakokat a másik Államban, és

b.) a díjazást olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, amelyik nem belföldi illetőségű a másik államban, és

c.) a díjazás költségét nem a munkáltatónak a másik államban lévő telephelye viseli”. 

A Modellegyezmény 15. cikkének idézett 2. bekezdése (a bekezdésben említett feltételek egyidejű teljesülése esetén) a magánszemély illetőségétől eltérő államban végzett nem önálló munka esetén lehetővé teszi, hogy a díjazás ne a munkavégzés helyének államában, hanem a magánszemély illetőségének államában adózzon. A 15. cikk 2. bekezdésében foglalt szabály a rövidebb időtartamú külföldi munkavégzéseknél bír jelentőséggel.

Az OECD Modellegyezmény Kommentárjának (a továbbiakban: Kommentár) 2010. július 22-én közzétett változata a 15. cikkhez fűzött magyarázatban újszerű megközelítést tartalmaz a 15. cikk 2. bekezdés b) és c) pontjában említett „munkáltató” személyének meghatározására. Az egyik államban illetőséggel bíró magánszemély által a másik államban lévő vállalkozásnál (fogadó társaság) végzett nem önálló munka esetében el kell dönteni, hogy azt – a fogadó társaság szempontjából – munkaviszony keretében végzett tevékenységnek kell-e tekinteni, vagy ettől eltérően két vállalkozás között létrejött szolgáltatási szerződés keretében nyújtott szolgáltatásról van szó. Ehhez a felek közötti szerződéses viszonyok tartalmi vizsgálata szükséges.

bérkompenzáció változás 2013!

Közzétéve Szerző:

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár elmondása szerint jövőre is fennmarad a bérkompenzáció, de már csak 130-135 ezer forintos fizetési sávtól lesz értelme. Csakhogy a jelenleg hatályos adótörvény szerint 2013-ban 130 ezer forintos bruttóig lesz bérkompenzáció, afölött pedig teljesen eltűnik.

Fennmarad a bérkompenzáció rendszere, de más munkavállalói réteget céloz, mint a munkahelyvédelmi akció – mondta Czomba Sándor az origonak. Az államtitkár magyarázata szerint az adójóváírás 2012-es kivezetése miatt az alacsony jövedelmű munkavállalók fizetése csökkent volna, ezért a kormány bérkompenzációra ösztönözte a cégeket, az emelés 5 százalék fölötti részét le lehetett írni a járulékból. Ez a rendszer az államtitkár szerint jövőre is fennmarad, de már csak a 130-135 ezer forintos fizetési sávtól lesz értelme, az ennél kisebb bruttó bérnél a minimálbér és a garantált bérminimum emelése fogja biztosítani a béremelést. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a kormány jövőre is meghatározza majd az elvárt béremelést, és cserébe a munkáltatók kapni fognak bérkompenzációt. Ezt nagyjából tudtuk eddig is. A kormány részéről már elhangzott korábban, hogy 2013-ban is 5%-os bruttóbér-emelést várnak a versenyszférában. Csakhogy a koncepció az volt, hogy az alapvetően a 18%-os minimálbéremelés munkáltatói kompenzációjaként létrehozott rendszer 2013-ban jóval csekélyebb mértéket ölt, 2014-től pedig megszűnik. A hatályos törvényekben az szerepel, “a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény” 2013-ban a bruttó bér 16%-a, de legfeljebb 12 ezer forint. 75 ezer forint felett pedig az e fölé eső bruttó bér 20%-ával kell csökkenteni a 12 ezer forintot. Ez eredményezi azt, hogy nagyjából a mostani minimálbér szintjénél jön még ki számottevő adókedvezmény, 130 ezer forintos bruttó bérnél pedig megszűnik. A jelenlegi rendszerben tehát egyáltalán nincs benne, hogy a garantált minimálbértől felfelé járna a munkáltatók számára valamilyen automatikus béremelési kompenzáció. A munkahelyvédelmi akcióterv sem egyenlő ezzel, hiszen az kifejezett csoportokat támogat, 25 év alattiakat, 55 év felettieket, tartós munkanélkülieket, gyed/gyes-ről visszatérőket, szakképzetleneket. Hovatovább a 2013-as költségvetés céltartalékai között nem is találjuk meg a béremelési kompenzációt, mintha a büdzsében nem számoltak volna vele. Csak a közszférában dolgozók bérkompenzációját találjuk, amire a 2012-es 64 milliárd után 2013-ban 89 milliárd forint van elkülönítve. A munkáltatók béremelési kompenzációjára 2012-ben 84 milliárd forintot szántak. Bár az összeg jóval alacsonyabb lenne a hatályos törvények szerint idén, a 397 illetve 367 milliárd forintos megszorítócsomag bejelentése után még az összeg fele is érezhető a büdzsében.

Minimálbér 2013: minimálbér-emelés helyett adózási könnyítés 2013-tól

Közzétéve Szerző:

Minimálbér emelés összege 2013: A munkaadók jelenleg nem tartják lehetségesnek a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emelését, a munkavállalói oldal alternatívaként azt is felvetette, hogy csökkentsék a személyi jövedelemadó kulcsát 2013-tól ebben a két bérkategóriában. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szerdai ülése után Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta: a szakszervezeti oldal a reálpozíció szinten tartását szeretné elérni. Ehhez vagy béremelés kell, vagy az, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa a minimálbérnél és garantált bérminimumnál (szakmunkás minimálbér) 16 helyett 12 százalék legyen jövőre. Kifejtette: a reálpozíció megtartásával is fennmaradna az a mostani helyzet, amely szerint a minimálbér mindössze 75 százalékban fedezi a létminimumot. Palkovics Imre ismertette: az ülésen elemezték, milyen hatással van a béren kívül juttatásoknál az egészségügyi hozzájárulási adótétel kulcsának 10 százalékról 27 százalékra történő emelése. A Matolcsy György gazdasági miniszter által a múlt héten bejelentett intézkedés megnehezítette a bértárgyalásokat, mivel a munkaadók felvetették a cafetéria megszüntetésének lehetőségét is. A szakszervezetek azt kérték a kormánytól, hogy ezek figyelembevételével is vizsgálja meg a tervezett intézkedéseket – mondta Palkovics Imre, hozzáfűzve: ígéretet kaptak arra, hogy a kormány október 31-re új számításokat készít. A következő egyeztetés a jövő évi minimálbérekről november 5-én lesz – mondta a Munkástanácsok elnöke. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is megerősítette: céljuk, hogy jövőre ne romoljon a munkavállalók reálpozíciója. Kifejtette, újabb adatokat kapnak a kormánytól, és ezután folytatódnak az egyeztetések. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára közölte: a munkaadók a második kiigazító csomag bejelentése után egyáltalán nem látnak teret a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésére 2013-ban, ráadásul úgy vélik, számítani lehet egy harmadik “Matolcsy-csomagra” is. Kiemelte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy lezárták a bértárgyalásokat. Dávid Ferenc szerint az újonnan bejelentett intézkedésekkel “elkoptak” a Munkahelyvédelmi akciótervben a munkáltatóknak ígért kedvezmények, veszélybe került a tervezett intézkedések hatékonysága. Hozzáfűzte: az új kiigazító csomag tükrében közgazdaságilag nem indokolt a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, mert a csomaggal olyan jelentős pozícióromlást szenved el a vállalkozói szféra, hogy nem lesz forrás béremelésre. A cafetériát érintő változások kapcsán a főtitkár azt mondta: a munkaadók vagy elveszik a béren kívüli juttatásokat, vagy beépítik a bérbe; ezt azonban nem minden munkáltató tudja megtenni. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy egyértelműen állást tudjanak foglalni a jövő évi bérek kérdésében, az összes csomagot látniuk kell, és egy “tiszta mérleg” tudatában kell folytatni a tárgyalásokat. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke is azt mondta: hangsúlyozták az ülésen, hogy a második kiigazító csomag jelentősen megnövelte a vállalkozói terheket, amelyek tovább emelkedhetnek egy harmadik csomaggal. Kifejtette: alaposan fel kell mérni a pontos hatásokat, ugyanakkor ezek fényében nem látják a lehetőségét a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének. Egyetértett Dávid Ferenccel abban, hogy az újabb kiigazítással nemcsak eltűntek a Munkahelyvédelmi akcióterv kedvező hatásai, hanem “a mérleg átfordult negatívba”. Kiemelte azonban, hogy arra a kérték a kormányt, készítsen erre vonatkozóan egy teljes mérleget, figyelembe véve a bérkompenzáció kiesését is. Rolek Ferenc úgy vélekedett, hogy a terhek növekedése a vállalatok bérpolitikájára is hatással van, ezért a vállalatok jelentős többségénél jövőre nem lesz béremelés. Az MTI a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) is megkereste a bértárgyalások kapcsán. A tárca múlt héten megerősítette, hogy megkezdődtek a 2013. évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások a munkaadók és munkavállalók érdekképviseleteivel. “A megállapodás tartalmáról annak megszületését követően tudunk nyilatkozni” – jelezte az NGM.

kik nem kaptak bérkompenzációt?

Közzétéve Szerző:

Csaknem tízezer dolgozó járt pórul az idén amiatt, hogy a munkáltatója nem – vagy nem az elvárt mértékben – hajtotta végre a béremelést – írja a Népszabadság.

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) kimutatása szerint az idén szeptember végéig lefolytatott vizsgálatok során 9773 alkalmazott esetében állapították meg az elvárt béremelésre vonatkozó szabályok megsértését – írja a Népszabadság. Az NMH vizsgálatai azt is kiderítették, hogy több munkáltató a munkaszerződés részmunkaidős szerződésre módosításával próbált kibújni kötelezettsége alól, hátrányt okozva az alkalmazottnak. A tapasztalat szerint a mai napig számos kérdés, észrevétel érkezik a hivatalhoz ez ügyben, ezek az NMH megítélése szerint az ismeretek hiányáról tanúskodnak. A béremelés elvárt mértékéről a munkaadók egy részének nincs tudomása, a minimálbér feletti foglalkoztatás esetén nem mindig történik teljesítés – derül ki az NMH- nak a lapnak küldött válaszából. A munkáltatók többsége a minimálbér, illetve a garantált bérminimum teljesítésével megfelelt a bérkompenzáció feltételeinek. Azok a cégek, amelyek támogatásokra, adókedvezményre számítottak, minden dolgozóra kiterjesztették az elvárt béremelést, több esetben a törvényi minimumot meghaladóan. Voltak olyan vállalkozások is, amelyeknek egyáltalán nem állt szándékukban a bérkompenzáció teljesítése, mivel nem kívántak pályázaton, közbeszerzési eljáráson részt venni. Akadt olyan cég, ahol nyíltan felvállalták, hogy azért nem élnek az általános bérkompenzációval, mert amiatt felborulnának az addigi bérarányok, és visszás helyzet alakulna ki a munkavállalók között. A mulasztáson ért foglalkoztatónak nem kell munkaügyi bírságtól tartania, azonban a határozat jogerőre emelkedésével a cég neve bekerül egy hatósági nyilvántartásba, amelynek következményeképp nem részesülhet az állami támogatásokban. Ahol nem hajtották végre a bérkompenzációt, ott erre jogkövetkezmény nélkül van lehetőség a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig – emlékeztet az NMH. A mentesülés másik feltétele, hogy a munkáltató a foglalkoztatottak legalább kétharmadánál érvényesítse a béremelést. A jogsértésen ért munkáltató akkor is részesülhet állami támogatásban, ha a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy az érintett munkavállalók kétharmadánál teljesítette a béremelést, a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjáig visszamenőleg.

Nav adóslista – Apeh : adóhiánnyal érintett adózók listája

Közzétéve Szerző:

A jelentős összegű adóhiánnyal érintett adózók listájának közzétételéről, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény által módosított, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 55.§ (3) bekezdése rendelkezik a következők szerint:

„Az adóhatóság – a negyedévet követő 30 napon belül – közzéteszi azoknak a csőd- vagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét, (elnevezését), lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akiknek (amelyeknek) a terhére az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban magánszemélyek esetében 10 millió, más adózók esetében 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségüknek a határozatban megállapított határidőben nem tettek eleget.”

E bekezdés alkalmazásában nem tekinthető jogerősnek az adóhatóság határozata, ha a bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetőleg az adózó által kezdeményezett, a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen nem zárult le. A táblázat adatai a 40923, a 40926, valamint a 40928 adatkezelési azonosítú számú nyilvántartásokból származnak.

A dokumentum letölthető pdf formában

Letölthető dokumentumok

Önéletrajz 2013 : online letöltés

Közzétéve Szerző:

Önéletrajzunkkal tesszük az első benyomást leendő munkaadónkra, így nem mellékes, milyen tartalommal állítjuk össze. Célszerű, ha a dokumentum tömör és lényegre törő, csak az olyan adatokat tartalmazza, melyből képességeinket, tudásunkat egyszerűen fel lehet mérni. Fontos, hogy az önéletrajz 2013 forma is egyszerűen fogalmazott, érthető legyen, de mégis szerepeljen benne minden lényeges információ, amely a munkáltató döntését befolyásolhatja.
Önéletrajzunkkal meg kell győznünk az adott munkáltatót, hogy a jelentkezők közül mi vagyunk az állásra a legalkalmasabbak és el kell érni, hogy lehetőséget kapjunk egy személyes interjúra. Az önéletrajz mellé ajánlott egy egyszerű igazolványképet csatolni, tilos olyan fotót mellékelni, melyen rajtunk kívül más is szerepel, nem illik nyaralás, vagy szórakozás idején készült fotót sem mellékelni. A személyes adatok, az iskolai végzettségek, előző munkahelyek az önéletrajz klasszikus és elengedhetetlen pontjai, e mellett fontos felsorolni hobbijainkat, azokat a tevékenységeket, melyeket szabadidőnkben szívesen végzünk. Ezekből következtetni lehet életmódunkra, kitartásunkra, elszántságunkra. Az amerikai típusú önéletrajz 2013-ban szintén szabadon alkalmazható, ez egy jóval tömörebb, lényegre törőbb változat, de a célnak abszolút megfelel.
Érdemes oldalunkról letölteni az önéletrajz 2013 mintákat, hiszen ha 10-15 év munkatapasztalat áll mögöttünk, akkor sem könnyű egy új állást megpályázni, hisz az új helyen más elvárások vannak, tanulmányainkból és tapasztalatainkból nem biztos, hogy mindent hasznosítani tudunk, illetve fontos kihangsúlyozni azt, amiben a megpályázott állás esetében kimagaslóan jók vagyunk. Ehhez megfelelő segítséget nyújtanak a minták, szinte vezetik a kezünket kitöltéskor.
Pályakezdő álláskeresőként még nagyobb hasznát vehetjük az önéletrajz mintáknak, mivel ezen a téren nincs még tapasztalat. A bevezetőben feltétlenül írni kell elérni kívánt céljainkról, valamint arról, hogy miért épp az adott munkahelyen szeretnénk dolgozni. A tanulmányok, végzettségek felsorolásánál az adott munkakörbetöltésénél hasznosítható képzettségünket kell kihangsúlyozni. A nagyon elaprózott részletes felsorolás túlképzettség benyomását is keltheti, ez pedig a mai viszonyok között épp olyan hátrányt jelenthet, mint az alulképzettség. Hasonló szempontok szerint kell megemlíteni azokat a munkahelyeket, ahol esetleg gyakorlati időt töltöttünk, inkább csak a témába vágó, releváns helyeket kell kiemelni. Az önéletrajz 2013 kitöltése során nagyon lényeges szerepet kap a nyelvtudás, melyet felsorolás szerűen kell feltüntetni kezdve az anyanyelvvel, a tudásszint pontos megjelölésével.